Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.
III. évfolyam. 7-9. szám. 1932. szeptember-november - Hoffmann Adolf: A műszaki munka értékelése
hibáztatni. Ezeket az okokat ki kell küszöbölni, mert különben teljes összeomlás következik be." 1 ) A gépek kettős feladata, ahogy azt a mérnök a gép alkotásánál elgondolja: a termelés növelése és az emberi munka megkönnyítése. Nem a mérnökön múlik, ha rajta kívül álló erők ettől a céltól eltérítik, hamis útra vezetik. A folyó árja is csak akkor kártékony, ha kilép medréből, de ha kellő szabályozással védgátakkal visszaszorítják, áldásthozó. A műszaki alkotások s mint ilyenek, a gépek is, alapjukban mindig jó és szép célok érdekében keletkeztek, alkotóik nem felelősek azért, ha eredeti céljuk helyett vagy azon túlmenően, károsan használják ki őket. A villanyáram felfedezői és fejlesztésének tökéletesítői nern gondolhattak arra, hogy találmányukat emberek kivégzésére is fel fogják használni, vagy hogy rövidzárlatot okozva, nagy tüzeket fog az előidézni, valamint az orvosok és vegyészek sem azért találták fel bizonyos gyógyszereket, hogy azokkal öngyilkosságot is lehessen elkövetni. A gépekről is el lehetne mondani, amit Hegedűs Lóránt a Nemzetközi Vásáron (1932) a bankokról mondott: »Lehet belőlük életet teremteni és vissza lehet velük élni, hiszen emberek vannak mögöttük. « De nem lehet-e visszaélni a vallással, ha az fanatizmussá fajúi, a jogszolgáltatással, ha azt hatalmi tényezők irányítják, vagy a sajtóval, ha vele pornográfiát, lazítást terjesztenek? — Szépen fejezi ki ezt a gondolatot Otto Corbach: Offene Welt c. könyvében: „Nem a gépek használata (Gebrauch), hanem az azokkal való visszaélés (Missbrauch) az, ami az emberi szívet gépszívvé változtatja; a fontos az, hogy a gépek feletti rendelkezésből a gépszívű emberek kizárassanak. Sajnos, a műszaki haladás üteme eleddig nem engedte az emberiséget lélegzethez sem jutni. Még kevésbbé engedte társadalmi erőinek- akként való fejlesztését, hogy ezt a haladást teljesj mértékben a köz javára lehessen fordítani különösen abban az irányban, amely szerint a modern technika értelme és értéke: tömegjólét létesítése." Épp úgy visszaélésnek, a technika prostituálásának kell tartanom azt is, ha a mérnököt, a feltalálót nála erősebb hatalmi tényezők, emberpusztító eszközök: tengeralattjárók, bombavető repülők, mérges gázok (mert hisz a kémia is technika) stb. feltalálására, szerkesztésére, gyártására késztetik. Joggal mondhatja tehát A. Naegel, Dresden: »a Feszítsd meg, amelyet a tömeg ordít, a technika ellen szól, mert az alkotta ezeket a műveket, s nem a *) Ez az az összeomlás, amelyet Spengler is megjósolt: „A géptechnika belső lelkiszükségletből fejlődött ugyan, de már annyira fejlődött, hogy ma a csúcsponton vagyunk, ahol az ötödik felvonás kezdődik, az utolsó elhatározások történnek és a tragédia befejeződik." Persze ez csak jóslat, amire könnyű volna el'enjóslattal válaszolni, de elvégre az is csak jóslat maradna.
