Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.

III. évfolyam. 4-6. szám. 1932. április-június - SZEMLE - Győri szemle. Szabadegyetem - Könyvszemle. Alexovits Vazul —i. —c. — A fúvózenekar és hangszerei

SZEMLE. Győri Szemle. A Szabadegyetem első félévében Bánhegyi Jób a modern magyar nő írókról. Csáuássy Alice dr. Zilahy Lajosról, Blazovich Jákó korunk problémáiról, Kühár Flóris az esztétika köréből, Kálovics Rezső szentföldi zarándokút járói, Lugfossy István dr., Ágoston László dr. egészségügyi, Péter Lajos aktuális kereskedelmi problémákról, Farkas Imre Győr jövő képéről, Kühár Flóris dr. a hellenizmus misztériumairól, Schmuck Paskál a magyar nóta- és zeneszerzők életéről, Somogyi Antal dr. Michael Pacher szárnyasoltáráról és Ferenczy Viktor a régi magyar fizikusokról és feltalálókról tartott előadást. A második félévben Turóczi Mária híres festőkről, Blazovich Jákó korszerű problémákról, Halmos László gregorián ének és magyar népdal címen, Kollár Gedeon történelembölcseleti problémákról, Sárközy Pál dr. a valószinüségszámítás elemeiről, Gálos Rezső dr. Rokokó a magyar költészetben címmel, Kühár Flóris a kultúra és vallás viszonyáról, Madarassy Gyula az erdélyi lélek kialakulásáról, Ferenczy Viktor a magyar fizikusokról, Lovas Elemér Róma aelcrna címen tartott előadást. A Goe/Tie-ciklus keretében Egler Dózsa (Goethe 100 év távlatában), Csáuássy Alice dr. (Goethe és a nők). Kemény Kolumban (Faust), Lám Frigyes (Goethe művei és a képzőművészet) adlak elő. Könyvszemle. Dr. Közi-Horváth József: Alexovits Vazul, a legnagyobb pálos szónok. 1742—1796. Győr, 1930. Szerző kiadása. 8 rét. 56 1. Alexovits Vazul pálos szerzetes, hitszónok alakjával Eckhardt Sándor foglalkozott először érdemlegesen. (A francia forradalom eszméi Magyarországon. Bpest, 1924.) Eckhardt művének megjelenéséig. Császár Elemér nyomán, mint Verseghy Ferenc egyházi ellenfelét ismerte irodalomtörténetírásunk. Pedig Alexovits alakja több figyelmet érdemel. Komoly felkészültségű egyházi író és nagytehetségű egyházi szónok Mint az egyetem, majd a pesti plébániatemplom hitszónoka áll szemben a felvilágosodás áramlatával. Képességei a konzervatív, katholikus álláspont egyik leghivatottabb képviselőjévé avatják. A 18. századvégi,