Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.
III. évfolyam. 4-6. szám. 1932. április-június - ADATTÁR - Gálos Rezső: Frankenburg Adolf első költői kísérlete
Frankenburg Adolf első költői kísérlete. Frankenburg Adolf, a negyvenes évek irodalmi életének egyik vezéralakja, sopronmegyei (németkeresztúri) születés. Anyja Liszt Ferencet tartotta keresztvízre s az Esterházyak két gazdatiszt-gyermeke német vidékről indult világgá: Liszt Ferenc nyugatnak, hogy zenéjével hirdesse magyarságát, Frankenburg keletre, hogy tőzsgyökeres magyar világban nyelve is színmagyar legyen. Sopronban kezdte iskoláit, onnan Pécsre adták, a hatodik osztályt városunkban járta, — innen Szombathelyre ment, majd Keszthelyre — végűi egri jogász lett belőle. A Múzsák szeretete Pécsett éledt benne először. Vadnai Károly azt írja róla, 1 ) hogy »1827-ben, 16 éves korában írta első művét, egy latin szatírát, egy, a tanárnak hízelkedő és árulkodó tanulótársa ellen. A mű címe volt: In Julium Macrinum.« Valóban, ez a vers — amely a történetíró Horvát István figyelmét is fölkeltette, 2 ) — Frankenburgnak első nyomtatásban is megjelent munkája, de nem első müve, mint ahogyan Vadnai véli. A cisztercirend zirci levéltárában bukkantam ugyanis az alábbi versre, amelyet Frankenburg egy évvel a mondott latin szatíra előtt, 1826-ban »koholt« s amelynek minden gyöngesége ellenére az az érdeme is megvan, hogy a tizenötéves diáknak magyarnyelvű költői kísérlete: Lantomhoz. Könyvemet olvasván, ha hibát fogsz benne találni Nézd az üdőt jámbor, 's gáncsos eránta ne légy. Ovidius Keserveiben. Jöszte Lyrám a' kezeimben, és úgy Kezdek én ismét Helicon'sugárral Tellyes, és Phoebus' ragyogó*) világgal Verseket írni. Jer segédül oh! szerelett Musám hogy Tudjak énekkel hamarán danolni A' mit súg szívembe a' gondolatnak Isteni Szüze. Hadd kegyes Clió nekem érzenem nagy Hangodat, melly bölcs okokat nekem nyújt Versre, hogy majdan becsület, de nem más Szívemet érje. *) Emlékbeszéd Frankenburg Adolf, a M. T. Akadémia levelező tagja fölött. Budapest, 1887. 8. 1. 2 ) U. ott. *) az : az : világossággal {Frankenburg jegyzete).