Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.

III. évfolyam. 4-6. szám. 1932. április-június - ADATTÁR - Gálos Rezső: Fábchich József kiadatlan költeménye Verseghy Ferenchez

rul tudósétván ólkor ólkor. Titulus autem eorundem sequentis est tenons. Tekéntetes, Nemzetes, Vitézlő Bertóti Istvány Brégadéros és Érsek <Uj Vár fő Commendans jó Akaró Uramnak eő Kglnek sietve iráni Újvárra. (LS) Unde nos ad praemissam gratiosam praetitulatae Suae Exeellentiae requisitionem praeexhibitus Literas missiles de verbo ad verbum sine diminutione et auginento aliquali Protocolo nro inseri faciendo, easdem etiam praememoratae Suae Exeellentiae sub sigillo nro usitato authentico extradandas duximus et concedendas. Datum ex Caplo nro. Die 24. Mensis Septembris. Anno Dni 1709. Szabady Béla. Fábchich József kiadatlan költeménye Verseghy Ferenchez. E vers írására Viil Józsefnek, 1806—13. győri püspöknek egy ebédje volt az alkalom. Megemlékezik az Akadémia megalapításának 1790-ben Révai kezdeményezésére indult terveiről és Baróli Szabó Dávid üdvözletét tolmácsolja; kitűnik belőle, hogy az ősz Szabó ekkoriban — a szomszéd komárommegyei Virlről — Győrölt járt s itt már köztudomású volt, 'hogy Vergilius Aeneisét fordítja. (Megjelent 1810—12.) A verses levelet Horváth János néhai székesfehérvári püspöknek, az egyháztörténet jeles művelőjének hagyatékából a ciszterciek zirci levéltára őrzi. (32. köteg, 794. 1.) — Hogy a levélhez) a püspöki asztalnál egybegyűlt társaság milyen ajándékot mellékelt Verseghynek (1. a költemény első sorát), aki ekkoriban Gr. Szapáry Jánosnak, a nádor főudvarmesterének Leopoldina leányát tanítja, nem tudjuk. A verses levél így hangzik: Tisztelendő Urnák tőlem Tisztesség ! Fogd ez ajándékot kegyesen, küldik te barátid. Öszve nem állhattunk ám Leopold üdéjén Formás céhbe, Magyar Szívünk forr mindazonáltal Mintha meg esküttünk volna ma, holnap írunk. S írni fogunk azután, kiket ölbe fogott fel Apollo, Szívibe Versegimet véste Minerva' huga. Mind ezeket tizenöt Nap előtt vallotta felűled Vilt. — tizenöt vendég két szeme szinte meredt. Viltbe kiki magyarán érthette Barátodat, engem, Mondom, erősített ; mást pediglen szerezett. Mindenikünkben erőt Magyaroknak az Istene tartson : Elni tanátsával tudni fog éltes eszünk. Halak Havának 6 dikán 1807. Győrött. Szívbűi szerető Barátod Fábchich József m. k. Az Magyar Enéás köszönt. Közli : Gálos Rezső.