Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.

III. évfolyam. 1-3. szám. 1932. január-március - Dénes Tibor: Liezen-Mayer Sándor

egyébként is az illusztrálások sikeres korszaka. Egymás után illusztrálja Schiller, Shakspere, Scheffel, müveit. Hivatalos el­ismerés is kijut neki, mikor az Akadémia tiszteleti tagjává vá­lasztja. Ekkor már élénk pedagógiai működést fejt ki. Számos, tehetséges tanítványa van. 1880-ban a württembergi kormány a stuttgarti Akadémia élére hivja meg. E meghívást némi habozás után el is fogadja, előbb azonban szép felsőolaszországi útat tesz meg, melyről ele­ven impressziókkal tér vissza. — Stuttgartba több tanítványa kiséri el. Itt készíti el a Magyar Képzőművészeti Társulat megrendelésére azt a képet, melyet életművének mondanak: s Magyarországi Szent Erzsébet-oi. 1 ) Stuttgartban megalapította a művészeti kultúra nagyhatású szervét, a Verein zur Förde­rung der Kunst-ot Mikor 1883-ban a müncheni Akadémián meg­üresedett történelmi festészeti tanszékre hivták meg, a württem­bergi kormány érdemei elismeréséül az első osztályú württembergi koronarendet adományozta neki, amellyel nemesség is járt. így érte el Liezen-Mayer fiatalon a legnagyobb kitüntetéseket. Pályája ezután is csak nyugodt felfelé ívelést mutat. Nagy történelmi vásznai diadallal futják meg a világkiállításokat. Tanít­ványai, kik között számos magyar van (így: Kőrösfői-Krisch Ala­dár, Tardos-Krenner, Viktor, unokahuga, Kőnek Ida, László Fü­löp, Baditz Ottó), megbecsülik, hálásak neki. 1893-ban az egyházi festészet tanszékét is betölti. A magyar állam hazájába hívja, a Nemzeti Múzeum élére, a mester azonban nem tud megválni sike­rei színhelyétől s magyarságához való ragaszkodása kifejezéséül az ezredéves kiállításra hazaküldi utolsó, nagy történelmi festmé­nyét, melynek címe: Hunyadi Mátyásnak Prágában Podjebrad. ud­varában hírül hozza a magyar küldöttség királlyá történi meg­választatását. Ez a kép itthon is, a müncheni VII. nemzetközi ki­állításon is, hallatlan sikert aratott, mesterét a nagy magyar aranyéremmel tűntették ki és senki sem vette észre, hogy a mester színei már halványulnak, vonalai bágyadtak — mintha beteg volna már a kéz, mely festette. Valóban, Liezen-Mayer ekkor már súlyos betegségben szenvedett s II. Vilmos császár megrendelésére a hannoveri színház függönyét is alig tudta elkészíteni 1897-ben. Ez év végén súlyos műtéten esik keresztül. A műtét nem jár ered­ménnyel s a sikerei teljében álló művész pályája delén, 59 éves korában 1898 február 19-én távozik az életből, melyet mindvégig szépnek látott s amelyhez mindig görcsösen ragaszkodott. Bár­milyen sikereket ért is meg, életének művészi álmai nem teljesed­tek be egészen, hátrahagyott tervei, rajzai másnak, többnek mu­tatják őt, mint amennyit kaptunk tőle. Liezen-Mayer Sándort a műtörténet Piloty történelmi isko­lájába könyvelte el. Hiszen a művész maga is egy életen át hűsé­') Ezt a festményt ma a Szépművészeti Múzeum őrzi. Modellje egy bajor királyi hercegnő volt. Az esztergomi változatot pedig feleségéről készítette.

Next

/
Thumbnails
Contents