Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.
III. évfolyam. 1-3. szám. 1932. január-március - Dénes Tibor: Liezen-Mayer Sándor
egyébként is az illusztrálások sikeres korszaka. Egymás után illusztrálja Schiller, Shakspere, Scheffel, müveit. Hivatalos elismerés is kijut neki, mikor az Akadémia tiszteleti tagjává választja. Ekkor már élénk pedagógiai működést fejt ki. Számos, tehetséges tanítványa van. 1880-ban a württembergi kormány a stuttgarti Akadémia élére hivja meg. E meghívást némi habozás után el is fogadja, előbb azonban szép felsőolaszországi útat tesz meg, melyről eleven impressziókkal tér vissza. — Stuttgartba több tanítványa kiséri el. Itt készíti el a Magyar Képzőművészeti Társulat megrendelésére azt a képet, melyet életművének mondanak: s Magyarországi Szent Erzsébet-oi. 1 ) Stuttgartban megalapította a művészeti kultúra nagyhatású szervét, a Verein zur Förderung der Kunst-ot Mikor 1883-ban a müncheni Akadémián megüresedett történelmi festészeti tanszékre hivták meg, a württembergi kormány érdemei elismeréséül az első osztályú württembergi koronarendet adományozta neki, amellyel nemesség is járt. így érte el Liezen-Mayer fiatalon a legnagyobb kitüntetéseket. Pályája ezután is csak nyugodt felfelé ívelést mutat. Nagy történelmi vásznai diadallal futják meg a világkiállításokat. Tanítványai, kik között számos magyar van (így: Kőrösfői-Krisch Aladár, Tardos-Krenner, Viktor, unokahuga, Kőnek Ida, László Fülöp, Baditz Ottó), megbecsülik, hálásak neki. 1893-ban az egyházi festészet tanszékét is betölti. A magyar állam hazájába hívja, a Nemzeti Múzeum élére, a mester azonban nem tud megválni sikerei színhelyétől s magyarságához való ragaszkodása kifejezéséül az ezredéves kiállításra hazaküldi utolsó, nagy történelmi festményét, melynek címe: Hunyadi Mátyásnak Prágában Podjebrad. udvarában hírül hozza a magyar küldöttség királlyá történi megválasztatását. Ez a kép itthon is, a müncheni VII. nemzetközi kiállításon is, hallatlan sikert aratott, mesterét a nagy magyar aranyéremmel tűntették ki és senki sem vette észre, hogy a mester színei már halványulnak, vonalai bágyadtak — mintha beteg volna már a kéz, mely festette. Valóban, Liezen-Mayer ekkor már súlyos betegségben szenvedett s II. Vilmos császár megrendelésére a hannoveri színház függönyét is alig tudta elkészíteni 1897-ben. Ez év végén súlyos műtéten esik keresztül. A műtét nem jár eredménnyel s a sikerei teljében álló művész pályája delén, 59 éves korában 1898 február 19-én távozik az életből, melyet mindvégig szépnek látott s amelyhez mindig görcsösen ragaszkodott. Bármilyen sikereket ért is meg, életének művészi álmai nem teljesedtek be egészen, hátrahagyott tervei, rajzai másnak, többnek mutatják őt, mint amennyit kaptunk tőle. Liezen-Mayer Sándort a műtörténet Piloty történelmi iskolájába könyvelte el. Hiszen a művész maga is egy életen át hűsé') Ezt a festményt ma a Szépművészeti Múzeum őrzi. Modellje egy bajor királyi hercegnő volt. Az esztergomi változatot pedig feleségéről készítette.
