Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.
III. évfolyam. 4-6. szám. 1932. április-június - Szabady Béla: Az ifjabbik Draskovich György győri püspök szerepe a soproni jezsuita kollégium megalapításában
Draskovichot ezek a jelenségek Sopronban marasztották. Csaknem naponkint tárgyalt a polgármesterrel, az egyes tanácsosokkal és a »közseg« tagjaival, de meggyőződésükben kedvező változást nem tudott előidézni. Az ellenkező tanács első kérése az volt hozzá, hogy az ügy érdemleges megbeszélésére és a külső tanáccsal való közlésre tizenötnapos halasztást engedjen. 1 ) A sok tárgyalás első eredménye az lett, hogy a hivatalos város kérvényt intézett a királyhoz. Egyben fölajánlotta, hogy hajlandó városi költségen katolikus iskolát fölállítani, de ennek vezetését világiakra bízza. E rendeletben említett házakat nem engedheti át, mert a Confraternitas Corporis Cliristimk adta már át az egyik javadalmi házat, a másik, népiesen »Kirchhaus«-nak nevezett ház jövedelme pedig a Szent Mihály-templom építésére és fönntartására szolgál. Kéri a királyt, hogy inkább intse a püspököt e város jogainak és - szabadságainak tiszteletbentartására, mert a jezsuita-atyák megtelepítésével és az említett egyházi épületek eredeti céljuktól való elvonásával sérti a város jogait. 2 ) A kérelem sorsa előre sejthető volt. Ha a megfogalmazás pillanataiban a város nem látta is, hamarosan megbizonyosodhatott arról, hogy ia meginduló küzdelemben a sorsintéző hatalmasságok mind a püspök mellé sorakoznak föl. Még alig »temporizaltak« egy hónapig, nyíltan színt vallott a nádor. Július 13-án Artner Vilmos dr. soproni polgármestert jóakaratulag figyelmeztette, hogy a külső tanács egybehívásakor az iskolaügyet a fölség akarata szerint intézze el, mert az ellenkezés nemcsak teljesen céltalan, de veszedelmes is, mint ezt neki lakompaki tárgyalásuk alkalmával élőszóval is megmondotta. A király nem parancsol törvényelleneset és a püspök nem sérti a város szabadságát, mert nem a városéból követelőzik, hanem az egyház tulajdonából. 3 ) Ugyanaz a lényege iá város közönségéhez intézett írásának is. 1 ) A város nem sokat hallgatott a nádor intésére és az ügy csak halasztódott. Esterházy július 19-én újra megsürgette a püspök bíztatására, aki bizonyára nem ok nélkül volt ekkor a nádor vendége. 5 ) A város az engedelmesség helyett inkább követséget tervezett, melynek célja a királyi akarat meglágyítása volt. De a szemfüles püspök jóidőben megtudta tervüket, értesítette róla Lamormaini atyát és tájékoztatta a soproni ügy jelenlegi állásáról. Augusztus 2-án a Ikirályhoz új emlékiratot készített. Ebben panaszkodik a soproni »igen gonosz eretnekekre«, kik ebben a dologban hihetetlen makacssággal ellenkeznek és még arra is készek, hogy városi költségen állítsanak katolikus iskolát. Más szerzeteseket is elfogadnak, csak a jezsuitákat nem akarják beengedni azok miatt a nagyszámú rágalmak miatt, melyek róluk közszájon forognak. Pedig a soproniak egyébként vendégszeretők. Az ausztriai *) L. részletes leirását a História Collegii Sopron kéziratos műben. 2 ) L. Dobronoki leveleskönyvében, 45—46. 1. 3 ) L. S. V. L. Lad.: III. C, fasc: 1., num. : 4. 4 ) L. u. o. num. : 5. 5 ) L. u. o. num. : 6.
