Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.

III. évfolyam. 4-6. szám. 1932. április-június - Szabady Béla: Az ifjabbik Draskovich György győri püspök szerepe a soproni jezsuita kollégium megalapításában

protestáns menekülteket is befogadták, 'dte a páterek ellen a polgármester és tanács nagyon feltüzelték a népet. Azért kéri az uralkodót, hogy a legnagyobb eréllyel járjon el velük szemben, hiszen Sopron sz. kir. város és így »proprium peculiuma« a királynak.

1

) A memorandumot Lamormaininak küldte. Kísérőlevelében hibáztatta Lippay kancellárt, hogy a »mandatum« kibocsátásával megkésett és a jezsuiták megnevezésének mellőzésével az ügyet késleltető vitatkozásokra alkalmat szolgáltatott. Kéri a király befolyásos gyóntatóját, hogy az ügyet teljes mértékben tegye a magáévá, mert a soproniak »mindenkepen azon fáradoznak, hogy megakadályozzák az ügyet«. Követséget szándékoznak indítani az udvarba, miután — írja a püspök — »még minket is megkísértettek aranyukkal, de távol legyen tőlünk a nagy bűn«. »Valamj reménységük van a bécsi püspök úrban, mivelhogy ő monachus, tehát a jezsuitáknak nem kedvez.«

2

) A püspök azt szeretné, ha a király a nádorra bízná a nehéz kérdés lebonyolítását és ha a soproni követek útján a polgármestert az egész várossal együtt nemcsak Lippay magyar, hanem Werdenberg osztrák kancellár és a bécsi püspök is jól megkorholná.

3

) Alighogy e levél elkészült, valóban útra is kelt Zuana Péter tanácsos, ki történetesen testvére volt a bécsi püspök Zuana János Menyhért nevű káplánjának. Társa volt Schüler János közgyám. Mivel a király már Regensburgba távozott Bécsből, ők is idetartottak. Korai szőllővel és jó borokkal akarták elfogadhatóvá tenni kellemetlen kérésüket, de fáradságos és költséges útjuk hiábavaló volt, ajándékuk sem használt semmit.

1

) A király helyett Lippay kancellárral beszéltek csak és kérésük is csak közvetítő segítségével jutott el rendeltetési helyére. Az augusztus 12-én Kiesel gróf útján beadott kérelmükre adott királyi választ október 18-ig várták. E szerint II. Ferdinánd nem nem változtatja meg tervét: Sopronba jezsuiták mennek, hogy az új katolikus iskola ifjúságát oktassák. A további tárgyalásokat, illetőleg a rendelet végrehajtását Esterházy nádor feladatává teszi.

5

) A püspök tehát nem csalódott abban a föltevésben, hogy a király a soproni küldöttek kívánságát nem teljesíti, de sajnálta az időveszteséget, mert november l-re már az iskolát is meg akartía nyitni három osztállyal. Egyébként azt az időt is hasznosítani akarta: Máriaczellbe készült 1

) Fogalmazványa és tisztázata Dobronoki leve'eskönyvében, 50—54. 1. 2

) A bécsi püspök a nagyműveltségű Wolfraedt Antal volt, ki mint cisztercita szerzetes kezdte pályáját, majd később a kremsmünsteri bencés apátság commendatora lett. III. Ferdinánd titkos tanácsának legbefolyásosabb tagjaként emlegették. V. ö. Dobronoki leveleskönyvét, 263—280. 1. 3

) L. u. o. (49. 1.) Draskovich sajátkezű levelét, melyet 1636. augusztus 2.-án irt Lamormaininak. 4

) V. ö. Payr idézett művével, 310. I. 5

) L. Lamormaini 1636. aug. 20. án kelt, sk. levelét Draskovichhoz, kivel közli még: „heri advenit elector Bavariae, eras aderit Moguntinus, coeteri miserunt legatos, quos et alii sequentur. Adsunt legati insuper D. nuncius, deinde Regum Hispániáé, Poleniae, Angliáé, Hollandiáé, Hetruriae", Dobronoki leveleskönyve. V. ö. még Payr i. m. 310. 1.