Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.

III. évfolyam. 4-6. szám. 1932. április-június - Szabady Béla: Az ifjabbik Draskovich György győri püspök szerepe a soproni jezsuita kollégium megalapításában

letes megalapozására és biztosítására szükségesnek tetszik.« Ezután igen kéri terve elfogadását és a valósításhoz szükséges rendfőnöki intézkedések megtételét. Míg a római válasz megérkezett, Sopronba utazott, hogy onnét »savanyüvizet inni« menjen Savanyúkutra.

1

) De Sopronban emlékiratot írt és ezt eljuttatta Lamormaini útján a királyhoz,

2

); hogy tőle a soproniak az új katolikus iskola gyámolítására hathatós utasítást nyerjenek. Erre bizonyára az az érdekes kérőlevél is nógatta, melyet azok a »sopronyi tanuló gyermekek« intéztek hozzá, akik, katolikus iskola nem lévén Sopronban, most azon panaszkodnak, »hogy kénszerítettünk Luther oskolában járnunk, a hol kézzel-1 ábbal azon vannak, hogy magok vallására haichanak bennünket, a magok Szentegyházában kői járnunk, énekeiket köl énekölnünk, praedicatiojukat halgatnunk, imádságokat vélek eggiütt mondanunk, és félő, hogy szintén el ne haichanak bennünket. .. Ha együvé járhatnánk az it való Magyarok és Németek, volnánk legalább Negyvenen. Könyörgünk azért Nagodnak, az egy Istenért, ne haggion e veszedelemben bennünket, ne nevelkedgiünk az Eretnekségben, avagy parasztul föl.«

3

) Még használta a savanyú vizet, midőn mind! a két helyről kedvező válasz készült számára. A jezsuita rendfőnök május 31-én kelt sajátkezű levelében a legszívesebben elfogadta a tervet és a tartományfőnököt megbízta, hogy alkalmas embereket küldjön és a részleteket az alapítóval beszélje meg.

4

) A király is, még május 18-án,

5

) szigorú rendeletben intézkedett Draskovich kívánságainak teljesítéséről. A püspök e (királyi »mandatum«-mal maga sietett Sopronba és június 7-én személyesen nyújtotta át a városi tanácsnak.

6

) Ennek tartalma »új, váratlan és kellemetlen« volt a tanács tagjai előtt, érthető tehát, hogy olyan hatással volt rájuk, mintha »villámcsapás sújtotta volna« őket. Elnémulva néztek egymásra és csak miután visszanyerték lélekjelenlétüket, kezdték fontolgatni és magyarázni a királyi rendelet értelmét. A fölocsudás után az első dolguk az volt, hogy a püspököt akarták megfélemlíteni a nép zavargásának hírével. Mert a rendelet a katolikus iskola »alkalmas tanítóiról« beszél ugyan és a jezsuitákat nem nevezi meg, mindjárt sejtették, hogy róluk van szó. A néphangulat valóban nem kedvezett a jezsuitáknak, kikről akkor is elég riasztó hírt terjesztettek már. A városban mindenki azokkal az eshetőségekkel foglalkozott, melyek a kellemetlen jövevényeket fogadják. 1

) L. História Collegii Sopron. 36. 1. 2

) L. Draskovich sajátkezű fogalmazványát Dobronoki leveleskönyvében 39.1. 3

) A folyamodó 10 gyermek nevét. <ülön íven találjuk. Dátum nincs rajta. Személyesen adták át a Sopronban tartózkodó püspöknek. V. ö. Dobronoki leveleskönyvének 25—29. lapját. Említést tesz róla a História Collegii Sopron is. 4

) L. Dobronoki leveleskönyvének 31. lapját. 5

) Eredetijét lásd a soproni városi levéltárban (S. V. L.) lad.: Ili. et C, fasc. 1. num.: 13. Másolata megvan Dobronoki leveleskönyvének 41. 1. Közölte Horváth Kristóf is a soproni gimnázium történetében (10. lap). 6

) L. Dobronoki leveleskönyvének 43. lapján sajátkezű, de darabokból összeállított levelet.