Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.
II. évfolyam. 4-5. szám. 1931. április-május - Lugosy István: Győr és vidéke 1848—49-ben. I. közlemény
lése szempontjából nagyfontosságú ütközet mégis csak jelentéktelen utóvéd-csetepaté volt. — Az ütközetben kitűntek Zellenhoffer ezredes, Szegedy alezredes, Görgei Kornél őrnagy, a nap hőse, az összes részes lovasság és a lovasüteg. Zichy alezredessé lépett elő. Érkezett hirek szerint az ellenség egy csapatja Kőszegen át Budára vonul. Ezért összpontosítás Győrnél és figyelő állás elfoglalása volt a határozat. Görgei vezérkarával 18-án este a sötétség beálltával utolsónak érkezik Öttevénybe. De térjünk vissza Győrnek a hadszervezés terén kifejtett ténykedésére. 1 ) Az országgyűlés még szeptember 23-án újabb 14 honvédzászlóalj felállítását rendelte el. Győrött a 23. zászlóalj alakult Győr—Mosón—Sopron vármegyék lakosságából, 1400 főnyi állománnyal, köztük 18 tisztjelölttel. Parancsnoka Haas Károly százados lett. A lakosság lelkes áldozatkészsége hadicélokra 5944 ezüstforintot és nagyértékű ezüstneműeket rakott a haza oltárára. Győr hölgyei akkor is vállalkoztak betegek és sebesültek ápolására, fehérneműek varrására; iparosai pedig ruhát, nyerget, szíjazatot, lószerszámot, csákót és egyéb hadfelszerelési cikkeket készítettek. Október 21-én jön Kossuth földből nőtt újoncseregével. 2 ) A püspökvárban szállt meg. 23-án viszi a 12.000-nyi még szervezetlen és gyakorlatlan sereget, helyesebben csoportot a, parendorfi táborba. Vele mentek a győri nemzetőrök is. A parendorfi csata balsikere főként ez újonccsapatok gyakorlatlanságán múlott. Ne.] állották — köztük a győriek sem — a tűzet. Ujabb »győri futásU rendeztek Mosónőn—Győrön át Komáromig. Csányi főkormánybiztos rendelete nyomán Lukács kormánybiztos — korholó falragaszok kifüggesztése után — a győri nemzetőrséget lefegyverezte. A győriek a komáromi kaszásokat vádolták meg a futás elkezdésével, ám ezek erélyesen tiltakoztak e vád ellen. — Meg kellett írnunk okulás céljából e történeti tényt, hiszen ugyanezek a fiúk a honvédek soraiban a kezdeti kudarcok után hősökké fejlődtek. Október 12-én Lukács elrendeli a pinnyédi, újvárosi, majoroki (Nádorváros) és galambcsárdai sáncok emelését, melyre a városi és megyei lakosságot a közigazgatási tisztviselők felügyelete alatt ásóval, kapával, fogatokkal kirendeli. Nem tudtam biztosan eldönteni, hol volt a Galamb-csárda. Bizonyos, hogy a gönyüj úton volt, Győr közvetlen közelében. Vagy a mai Kiskút helyén, vagy — ami valóbbszinű — a mai likócsi Barcza-kastélyban. Ez u. i. nagy pincékkel van ellátva (ma bivalyistállók) és bizonyos, hogy regále-jogon bort mértek benne. E sáncok a Kollmann-féle erődítési tervek alapján készültek. Emelésükben résztvett a lakosság rendre, rangra, nemre való külömbség nélkül. Mind Görgei, mind az osztrákok itt már 48 végén döntő csatára számítottak. 1 ) Szávay id. m. 2 ) Ez az adat megegyezik a bábolnaival.
