Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.
II. évfolyam. 4-5. szám. 1931. április-május - Lugosy István: Győr és vidéke 1848—49-ben. I. közlemény
Görgei december 18-án Győr felé közeledik. Mosonnál — Szávay szerint — Jellasich hadával találkozik. Ez tévedés. 1 ) Görgei, mint fentebb láttuk, Windischgraetz főhadával találkozik az országhatáron; ennek betörését újonc-csapatával megakadályozni nem tudva, Parendorfnál csatát veszt, Győr felé visszavonul és Mosón felett győztes utóvéd-ütközetet vív az üldöző osztrákokkal. Visszavonulás közben a talált élelmiszerkészleteket és takarmányt Komáromba szállíttatja; amit nem lehetett elszállítani, felégette. Görgei parancsa az volt, hogy Győrt 10 napig tartsa; de a győri erődítéseket kis seregéhez arányítva, túlméretezettnek találta; azért hetednapra, december 26-án, a közelgő osztrák főhadsereg elől Buda irányában, Győrt ütközet nélkül feladva, visszavonult. Másnap Windischgraetz az I. osztrák hadtesttel bevonult városunkba. A II. hadtest a Kis-Csallóközön, a tartalékhadtest a pozsony—győri úton, a zöm a Rápcán átkelve nyomult előre. A sáncokat üresen találták. A város »jóérzésű« lakosságának küldöttsége eléje megy, ünnepélyesen fogadja, a tűztorony bádog-zászlaját feketesárgára festi, a város kulcsait átadja. Ezeket Windischgraetz Olmützbe küldte a császárnak. Ruisz szerint Görgei 18-án Győrött volt. Ez tévedés. Láttuk, hogy 18-ikáról keltezett ütközet-jelentését Öttevényből küldte Kossuthhoz. Győrbe 19-ikén érkezett. Előbb legfeljebb elővédje lehetett itt. — 24-én Banán át Bábolnára hozta Kőrössy Kamilíó (10. sz. Prinz Preussen) huszárfőhadnagy a fővezér parancsait, hogy a ménes összes lovai a visszavonuló honvéd-hadsereggel fognak menetelni. Görgei serege 103 lovat és 138 jármos ökröt vitt magával. Görgei túlszárnyaltatástól tartva, 27-én napkelte előtt elhagyta Győrt. Seregének kétharmadát a Mészáros-útra, egyharmadát a gönyü—tatai útra és vonatát (train) a Duna melletti útra, irányítva folytatta visszavonulását a főváros felé. Szávay szerint: »Ugyanekkor Perczel parancsot kapott, hogy Győr felé vonuljon.« Ez is tévedés. Perczel nem volt Görgeinek alárendelve. Görgei ekkor csak a »feldunai« hadsereg parancsnoka volt. Ellenben Görgei (1. fent) Öttevényből Perczelhez levelet küldött, melyben felhívta, hogy jobbszárnyához zárkózzék fel. Görgei ekkor még nem győződhetett meg a győri erődítések tarthatatlan voltáról. Mikor Perczel Görgeinek Győrön túl való visszavonulásáról értesült, 5000 emberből álló seregével Pápán, Kisbéren át Moórra vonult. Győr tarthatatlanságának egyébként főoka a vizek befagyása és így — még lövegekkel is — járhatóvá változása volt. Az ide ígért 30.000 főnyi tartalékhad sehol sem volt. Görgei 10.000 főnyi serege, melynek jórésze (1600) lovas volt, nem tudta a sáncokat megszállani. A feldunai hadsereg balparton levő része (Aulich) Komáromnál kellett. Pestet Simunich és Schlick fenyegették. Győr, hátában Komárommal — 40—60.000 emberrel kitűnően véd*) Göro-ei István id. m.
