Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.
II. évfolyam. 4-5. szám. 1931. április-május - Bedy Vince: A győri székesegyház ének- és zenekarának rövid története. I. közlemény
könyvre szorult rá, melyek nélkül el sem képzelhetjük az ünnepélyes istentisztelet megtartását. Mikor Lamberg Kristóf győri várkapitány 1529-ben a törökök elől menekülve a várost felgyújtatta, a székesegyház is leégett, szertartáskönyvei is elpusztultak. Várday Balázs nagyprépost a pozsonyi káptalantól 100 frtos kötelező ellenében a használaton kívül álló Szent Lőrinc-templom antifonaléját kérte kölcsön a győri székesegyház számára, melyet csak 1543-ban adott vissza. 1 ) Ez időre lemásoltatta a pozsonyit, vagy szerzett a győri káptalan is antifonálés könyvet a székesegyház részére. E könyvre a karnak feltétlenül szüksége volt. — 1540-ban a káptalan számadókanonokja 1 frtért vette meg Kajáry Istvánnak, a szent Adalbert tiszteletére alapított győrhegyi prépostság kanonokjának graduálés könyvét a székesegyház számára. 2 ) E könyvekben gregorián-dallam szerint kótázva találták meg az énekesek a szentmise és a papi zsolozsma éneklésre kijelölt részeit. Használták ezeken kívül magát a misekönyvet, a zsoltáros könyvet, a breviáriumot. A 17. század végéig alig voltak más segítő eszközök az énekesek rendelkezésére. A szükséges szöveget talán hangjegyekkel ellátva külön táblákra másolták le az egyes énekesek számára, — mint éz a későbbi időben is szokásban volt. A temetéseknél énekelt zsoltárok dallamát is megtalálták e könyvekben. Egyébre nem is volt szükség. Az ének fejlődése, a szertartások kibővülése és a könyvnyomtatás elterjedése a későbbi időben már sokkal több segítő eszközt kívánt és szolgáltatott is a templomi énekkarok részére. 3. A kántorok munkaköre a 17. században. A kántorok munkakörét a következőkben tudjuk nagyjában körvonalazni: a) énekeltek a székesegyházban a reggeli hatóraj szentmisén, mely a bold. Szűz Mária tiszteletére egész Magyar-, országon szokásos és kötelező volt a székesegyházakban. A misemondás kötelezettsége Győrött az Ujlaky Ferenc püspökféle káptalani statútumok szerint a kanonok-plébános terhéhez tartozott. b) Résztvettek a káptalan zsolozsma éneklésében is: a matutinumon, kisebb horákon, vesperán és completoriumon. c) Főkötelességük mégis a hétköznapi és ünnepi nagymiséken való éneklés volt. 3 ) d) Temetéseken is kántori teendőket végeztek a beszentelésnél, a temetési menetnél énekelték a zsoltárokat, sőt az Officium dcfunctorum-ot (halottak zsolozsmáját) is. — Ily címen pl, 1627-ben Pozsgay Mátyás kanonok végrendeletében 6 frtot hagyott nekik. 4 ) Kaleschiák Péter kanonok 1693-ban 2 frtot hagyott a tanulóknak, vagyis kántoroknak, akik teste mellett az Officium defunctorum-ot éneklik. 5 ) M Győri kápt. m. Ivt. 9. Cth. 653. sz. 2 ) U. o. II. Szám. K. 3 ) U. o. 27. T. 3883. sz. 4 ) Győri kápt. hit. h: Ivt. 7. felvall. jk. 274-277. II. s ) U. o. 302. Fasc. 29088. sz.
