Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.
II. évfolyam. 4-5. szám. 1931. április-május - Bedy Vince: A győri székesegyház ének- és zenekarának rövid története. I. közlemény
itt emlékezünk meg arról az ősrégi szokásról, hogy ezek a tanulók, vagyis kántorok nagyobb ünnepek alkalmával magánházaknál is »kantaltak«, Karácsonyt, Újévet, Vízkeresztet, Húsvétot, Pünkösdöt, vagyis ünnepeket köszöntöttek, amiért azután valami ajándékban részesültek. Az ének az ünnep tárgyával foglalkozott, teljesen vallásos jellegű volt. E kántálás a későbbi koralistáknál is szokásban maradt; a 19. század első felében szüntette meg a püspök és káptalan; és az így elmaradó jövedelem pótlására a püspök évenkint 6 drb aranyat, a káptalan pedig 7 váltóforintot utalt ki, amit a succentor és koralisták egymás között felosztottak. 3 ) E kántálások miatt a káptalannak a 17. század elején kellemetlensége is volt. Ugyanis 1615-ben Preiner János br. főkapitánynál panaszt emelt azért, hogy az egyik iskolást, aki régi szokás szerint húsvétkor kántált, Gróf Tóbiás katonatiszt fiainak protestáns nevelője megtámadta; Gróf Tóbiás maga is szidta a katolikusokat, az iskola privilégiuma ellenére behatolt egy épületbe, a tanulót ott el akarta fogni; egyik tanulót pedig, aki társának védelmére kelt, arculütötte. Kolonich Ernő vicegenerális a panaszkodókkal szemben a protestánsoknak fogta pártját. Ezért a főkapitánytól kér igazságot. 2 ) Ennek az ősi ünnepköszöntésnek szokása a legújabb időig megmaradt a falusi nép életében. Még félszázaddal előbb Szent Balázs püspököt is köszöntötték, vagyis Balázst jártak a felnőtt fiuk. Egyik közülök papiruhába öltözött, fejére papírból készített püspöki süveget tett. Közösen szent éneket énekeltek. 3 ) A felnőtt leányok Pünkösdöt köszöntöttek: maguk közül pünkösdi királynőt választottak ez ünnepre; fejét rózsakoszorúval övezték és házrólházra vezették alkalmi énekkísérettel. A kisebb fiuk Aprószenteket és Szent Lucát köszöntötték. Aprószentek napján korbáccsal ütötték meg a ház lakóit, hogy kelésesek ne legyenek az új esztendőben; Szent Luca napjának hajnalán pedig hosszú vesszővel érintették a tyúkok ólját és jókívánságaikat így fejezték ki: »meglucáltuk a keetek tyúkjait, hogy az új évben jó tojósak legyenek, egyik ólból a másikba fussanak és mindegyikbe százezret tojjanak«. Természetes, hogy minden alkalommal valami ajándék járt. ki a köszöntőknek. Szokásos még ma is Vízkeresztkor a három királyok köszöntése, mihez még többé-kevésbbé megfelelő jelmezeket is használnak a fiuk. A szent királyokat vezető csillag utánzására rugóra járó csillagfényt is visznek magukkal és azt jámbor énekük közben ben a hallgatóság felé villogtatják. Mindenütt ismeretes még ma is a hetlehemcsek karácsonyi köszöntése, melyben a pásztorok mondják el az angyal megjelenését, a kis Jézus születését. Legbensőségesebb és legkedvesebb a karácsonyesti köszöntés; mikor 1 ) Győri kápt. m. Ivt. 5. T. 1484., 1485. sz. 2 ) U. o. 14. T. 2480. sz. ) Lásd : Jópásztor könyvtár 10. füzete. Szent Balázs püspök ; írta Bedy Vince dr.
