Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.

II. évfolyam. 4-5. szám. 1931. április-május - Bedy Vince: A győri székesegyház ének- és zenekarának rövid története. I. közlemény

kinek temetésére 2 frtot ajándékozott, 2 frtot pedig mint a kónyi birtok jövedelméből neki még járó rendes díjat adott ki és fordított végső tisztességére.

1

) Ez az okirat azt is megmondja, hogy az énekesek rendes tiszteletdíjban részesültek kari szolgálatukért. A királyok a kónyi birtokot a káptalani iskola fenntartására adták a káptalannak; ez iskola keretéhez pedig a 17. század végéig hozzátartoztak a székesegyházi énekesek is, mert — amint ismételten rámutattunk — az iskola tanítója és tanulói alkották a kart. Azért mondhatták okmányaink, hogy e birtok jövedelméből »nyerik szokásos módon táplálásukat a tanulók, vagyis kantorok« (

Studiosi sive cantoros).

2

) 1657-ben a kónyi tó bérét kérte Gaborjánj Tóbiás kanonok az elhunyt Püsky János győri püspöknek mint volt bérlőnek hagyatékából, mivel az istentisztelet fontos ügyéről van szó, — írja— ugyanis a koralisták e birtok jövedelméből nyerik eltartásukat.

3

) Draskovich György püspök is ezért követelt a birtok több évi jövedelméből 300 frtot a kántorok számára. Széchenyi György püspök is, mikor a káptalan a lefoglalt kónyi birtokot visszakövetelte, ezért írhatta: a birtok őt illeti, abból tartja a kántorokat.

4

) E birtok 1685-ben oly kevés jövedelmet hozott, hogy 2 kántor és 1 discantista (szoprán énekes) eltartására alig-alig volt elegendő, azért magától a püspöktől kértek fizetésük kiegészítésére havonkint 1 tallért vagy, 1 frtot.

5

) A káptalan is juttatott nekik segítséget: 1685. ápril 14-től aug. 18-ig havi részletekben 36 frtot fizetett ki a 2 kántornak a lozsi tized jövedelméből.

6

) A kuruc háború miatt a következő években sem sokat javult a birtok jövedelmezősége. 1693-ban a kónyi tó halainak árából adott a káptalan 100 frtot a kántorkanonok kezéhez a kántorok és az iskolamester fizetéséhez.

7

) 2. A kar segítő eszközei — énekhez való könyvek. Néhány adatunk tájékoztatást nyújt azokról a segítő eszközökről, amelyek a legrégibb időben az énekeseknek rendelkezésére voltak. Megemlítik okirataink, hogy a székesegyházhoz hozzáépített Szent Ferenc-kápolnának (ma a kórus alól nyiló gyóntató szoba) valamely külön könyve volt az istentisztelethez, melynek kótázásáért 1517-ben a káptalan l

1

/

2 frtot fizetett Gáspár orgonistának.

8

) Valószínű, hogy nem orgonás könyvről, hanem korális könyvről van szó, mely az istentisztelet szertartásánál volt használatban. Maga a székesegyház többféle korális és szertartás») U. o. 521. 1. 2

) Győri kápt. hit. h. Ivt. 13. Cth. 409. sz. 3

i U. o. 450. sz. 4

) Győri kápt. m. Ivt. 4. Cth. 122. sz. Közölve a Győri tört. és régészeti füzetek 1. 252—4. II. 5

) Győri kápt. m. Ivt. V. Szám. K. 245. 1. 6

) U. o. 7

) U. o. 407. 1. 1693. dec. 15. feljegyzés. *) U. o. I. Szám. K.