Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.

II. évfolyam. 1-3. szám. 1931. január-március - Lovas Elemér: Háború utáni régészeti eredmények

vettek ki belőle. Más melléklet: jobb csipőtájon egy tört T alakú bronzfibula, ugyanott egy jókora, fekete, fületlen agyagbögre és a balkéz gyürüsujján egy fallos-pecsétlő-fejes bronzgyürű. Ezen sírtól nem messze, egy sírban eltemetett férfi és nő holttestét, találtam. A halottak egymás felé fordultak, a férfi balról, a nő jobbról feküdt. A nő balkeze a férfi nyaka alatt volt, a férfi bal­keze a nő ágyékán. Lábnál 2 db kis illatszeres üveg volt, a nő karján 2 db bronz, kigyófejes karperec, mellén egy T alakú fibula és 4 üveggyöngy-szem. Volt még néhány vékony bronz csatlemez­töredék is a sírban. — Ezen a területen került elő egy karneol­gyürükő, de már a kiszórt homokból. Szépen, négy szögűre van csiszolva, de vésete nincs. Munkások hoztak be később ugyan­innen egy nagyobb, füles, fekete bögrét, 2 db bronz T fibulát és II. Konstancius aquileiai veretű, Fel. Temp. Reparatis feliratos kis bronzpénzét. A lóvonat-uccai síroktól körülbelül 500 méterre, keletre, a Hunyadi-u. és Zrinyi-u. sarokházának udvarán kőkoporsót ástak ki. Sajnos, mire értesítést kaptam, a sírból mindent kilapátoltak a munkások és csontokon kivül állítólag semmi sem volt a sírban. A kőkoporsó észak-déli irányban feküdt. Anyaga homokkő. Az alsó rész égy darab kőből, díszítés és felírás nélkül készült. Tel­jes hossza 2 -44 m, szélessége 1 -.20 m. A sír falának vastagsága 18 cm. 50 cm mély volt a koporsó. A fedőkő szintén egy darab, csak a munkások törték el közepén és egyik sarkán. Hossza 2 -73 m, szélessége 1 -56 m. Szélén 15 cm vastag, közepén 26 cm vastag. Alul egyenes a fedőlap, felül tetőszerű orma van. Négy sarkán és a hosszanti oldalak közepén az akrotériumok ki voltak faragva A halott feje a koporsó déli végén volt, ahol ia sír fenekén kis emelkedés is volt a fej tartására. így tehát valószínű, hogy koráb­ban nem dúlták fel a sírt. A koporsó egyébként a földben maradt. Győr közvetlen környékéről, egy győrszabadhegyi kavics­bányából jelentettek holttest nélkül való edényleletet. Az edénye­ket a leggondosabb utánjárás után sem tudtam megtalálni. A mun­kások bemondása után római edényekre következtetek. Más lelő­helyek a Budai-út mentén feküsznek. Egy kis halom emelkedik Győrtől k-re, kb. 4 km-re. Innen holttesteket és római edény­cserepeket kaptam. Feltárása a közel jövőben megtörténik. Ugyan­ezen vidéken, a Hecsc-puszta határában fekvő Andrásvár homokja Annia Faustina junior pénzeivel meghatározott sírokat rejt. Fel­tárása szintén a közel jövőben. Valamivel távolabb keletre, p Véneki-csárda gazdasági épületei alatt szintén római sírok vau­nak. Közvetlenül a csárda mellett két kis halom egyikén házalap­falak kerültek napfényre, másika római cseréphalom. Sok köz­tük a bélyeges tégla LEG XIV G M V jeggyel. Győr távolabbi környékéről 1—1 római pénzdarabot kapott gyűjteményünk, már eddig is ismert római lelőhelyről. Komárom vármegyébe esik az eddigi római leleteiről is hires Acs. Itt a Duna mentén fekvő földekből a folyó is mos ki római régisége­ket. Az ugyanitt fekvő »erdoben«, a szőllőhegyen már régebben

Next

/
Thumbnails
Contents