Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.
II. évfolyam. 1-3. szám. 1931. január-március - Lovas Elemér: Háború utáni régészeti eredmények
is kerültek elő római régiségek. Néhány N. Konstantin és fiaj uralma alatt készült bronzpénz került hozzánk. Beszélnek házalapfalakról is, sőt a szőllőkben földben levő nagy szoborról is. érdemes volna a telep és temető feltárása, annyival inkább, mert a pannóniai limes egy erődítményének feltalálása is remélhető. Győrtől dny-ra, a Rába mentén, minden községben találnak római sírokat. Ráoaszentmihalyon 1925. febr. 11-én egy, nagy kövekből összeállított római sírt ástak ki. A sír a templomtól dny-ra, kb. 100 méternyire, Pongrátz Antal udvarában került elő. Már több feliratos követ ástak ki ebben az udvarban, de aztán beépítették őket a házba, úgy, hogy szövegük ismeretlen maradt Az ujonan feltárt sírnak vöröses habarcsból és tégladarabokból rakott boltozata 40 —50 cm-re volt a föld szine alatt. A téglák egyikén több ágú hullámvonal-jegy volt látható. A sír kibontásakor a koponya összezuzódott. A csontvázat apró darabokra törve találtam s állítóla g npm vnlt mpllpttp spmmiEL. 1 Qfi cm hosszú, 8 cm széles és 60 cm mély kripta-koporsó több nagy kőlapból volt összeállítva. Két végén 1—1, két oldalán 2—2 kőlapot élére állítottak a temetéskor. Vastagságuk 30 cm. A sírüreg fenekén szintén két kőlap volt s a halott lába felőli oldalon feküdt az a feliratos sírkő, amelyet a Gy. Sz. 1930. 197. 1. 67. sz. alatt már ismertettünk. Ez a kő itt már másodfekvésben volt. Másik ^ lélöiigly a Rába mellett Dombiföld vagy. .Kisárpás. Wlb augusztusában jelentették, hogy Bognár Márton földjén római kősírt találtak. A főszolgabíró őrizet alá vetette és feltárására ki kellett mennem. A kősír nem volt magányos lelet. Mire a gazda . ezt megtalálta, már elég sok cserép-sírt ásott ki. A holttesteket! fejjel nyugati irányban fektetve találta. ^ Megmutatta az eddigi 1 leleteket: egy ezüstcsatot, egy bronzcsatot, i alakú liDulaKaí7~egy vastőrt, vékony bronzgyürűt, két nagyobb és több kisebb üvegedény cserepeit, valamint egy vastőrt és Diocletianus—N. Konstantinus korabeli pénzeket. Az ezüst- és bronzcsat kivételével a többi leletet megkaptuk. A téglák tetőfedőtéglák, hurkos jeggyel, padlötéglák átlós vonaldisszel és hupocaustmn ^ödarabo k voltak A kőkoporsót minden felügy^Íe^euenerei^^ítörve és kissé megbolygatva találtam. Anyaga kavicsos homokkő, belső hosszúsága 184 cm, szélessége 81 cm, mélysége 59 cm. A kőládán semmiféle dísz vagy felírás nem volt látható. Teteje a szokásos háztetőformát mutatta, sarkain és hosszoldalának közepén a közismert fülek voltak. A tető alsó felülete azonban nem volt lapos, hanem homorúan vájt s így átlagos vastagsága mindenütt megegyezett a sírláda falának 11 cm-es vastagságával. A lábfej mellett balról, a koporsó sarkában kis seriniumot találtunk, három trébelt bronzlemezzel. Ezeket az Arch. Ért. 1927. 204. s köv. lapjain ismertettem. Közvetlen mellette egy lepattogzó vörös-mázas római korsó feküdt. A jobboldali sarokban nagyon kisfenekű üvegpohár volt. A ki:': íelsőlábszár közt csibecsontváz került elő. A balkéz gyürűsujján vékony ezüstdrótból való gyűrűt találtam, de érintésre ^étmáUptt Végűi a fej jobboldalán.eail-ilb.,
