Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.

II. évfolyam. 1-3. szám. 1931. január-március - Lovas Elemér: Háború utáni régészeti eredmények

Győrvárosi és megyei római régészeti eredmények a világháború után. A világháborút követő forradalmak, a pénzügyi romlás és az építkezések szünetelése Győrött és Győrmegyében is megakasztották a régészeti kutatásokat. Az utolsó 6—7 év azonban újra alkalmat adott a gyűjtésre. Ezúttal ezen évek római lelőhelyeiről és emlékeiről számolunk be, hogy Magyarország régészeti tevékenységének rajzában vármegyénk szerepe is regisztrálható legyen. Nagyobb szabású és tervszerű ásatás csak Győr városának területén volt. 1926 kora tavaszán homokbányát nyitottak az új győri köztemető bejáratától balra eső dombon (Serfőző-dombi dűlő). A 4—5 méter magas, nem nagy kiterjedésű domb leleteiről ápr. 16-án értesültem, amikor már 18 sírt felbontottak és szétdúltak. A tulajdonos különösebb érdeklődésének hiányát magya^ rázza az a körülmény, hogy a munkások csak arról értesítették, hogy csontokat találtak. Későbbi tudakozódásom eredménye az volt, hogy a sírok nagy része már feldúlt volt, régiségek nem fordultak elő. Csupán 3 sírban nem voltak szétszórva a csontok. Ezekben találtak apróbb ékszereket, pénzeket és edényeket, ezeket azonban csak akkor adták már át, mikor a leletekről értesülést szerezve felügyelet alá vettük a régiségeket. A rendszeres ásatást egyrészt megnehezítette az a körülmény, hogy a temetés nagyon szabálytalanul, sorok nélkül, össze-vissza történt es csak a fekete humusnak a sárga homokba való bekeveredése árulta el az itt-ott felbukkanó sírokat; másrészt az ásatás tapasztalatai igazolni látszanak a munkások állítását: a sírok nagy többsége csakugyan már egyszer fel volt dúlva és nagy részben kirabolva. A temetkezés koporsó nélkül való, ,fakoporsós (35. sír) és rakott kőfalas kripta-temetés volt (38., 45. sír). A fakoporsós temetést a test körül talált 16 db, 10 cm hosszú, nagy laposfejű szeg árulta el. A két kőfalas sír közül a 38. számú 2 m hosszúj 80 cm széles, 80 cm mély volt, 25—35 cm vastag fallal. A fenék apró kövekkel volt kirakva. Boltozata hiányzott, mert már fel volt dúlva. A másik kőfalas sírnak (45.) boltozata viszont beszakadt az idők folyamán. Ez 190 cm hosszú és 60 Cm széles, 50 cm mély volt, 20 cm vastag fallal. Az előbbi sír falát 30—50 cm hosszú, 15—25 cm vastag és széles nagy kövekből falazták, az utóbbiét kisebbekből; ezek közt párkányos tégla és vízvezetéki cserép-cső darabjait is találtuk. Különösen szokatlan a vízvezetéki cső darab-