Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.

II. évfolyam. 1-3. szám. 1931. január-március - Lovas Elemér: Háború utáni régészeti eredmények

jának előfordulása, mert ezideig Győrött seholsem akadtak rómaj vízvezeték nyomaira. Voltak azonban egyebütt is kőfal nyomai. Így a 45. sír északkeleti sarkánál pedig egy 75x75 cm méretű, 35—40 cm magas falazott oszlopot találtunk párkányos tégladarabokkal a kövek közt. A koporsó nélkül temetett holttestek különböző mélységben feküdtek. Nagy többségük 150 cm mélységben. De volt 120 és 200 cm mély sír is. Volt arra is eset, hogy két holttest feküdt egymás fölött (27., 28. és 36. sír). Egy esetben a később temetett halott került a régebbi fölé, másik esetben az újabb sírt a régi áttörésével mélyebbre ásták. Legszokatlanabb volt azonban és 1—2 esetet kivéve általános a holttest jobb oldalon való fekvése vagy ülő helyzete. Ezek a holttestek zsugorítottak is voltak. A jobb oldalon fekvő holttestek lábszárai térdben is össze voltak hajlítva, a gerincoszlop is előre görbítve úgy, hogy a fej csaknem a térdeknél feküdt. Á 39. sírban a kézfejek a jobb oldalán fekvő, zsugorított férfi arcára voltak borítva, a többinél a fej és a térd között előre kinyújtva. Äz ülőhelyzetű holttestek lábszárait is felhúzták. A fejnek a két lapockacsont közé való beesése vagy a lábfejnél való előfordulása (35. fakoporsós sír) az ülő helyzet természetes következménye volt. A talaj összetétele nem kedvezett a csontok fennmaradásának. Legtöbb sírban csak a koponya és a hosszú csontok voltak megtalálhatók, de ezek is annyira 'korhadt állapotban, hogy

; a legnagyobb vigyázat mellett is csak 4 koponyát sikerült épségben megőrizni. A csigolyák, bordák és egyéb aprócsontok bizony teljesen elporladtak. Oka után kutatva azt a magyarázatot kaptam, hogy a homokdombot posványos területen, valamilyen akadályba ütközve hordta össze a szél s így a posványos altalaj állandó; nedvességben tartotta a belőle kiemelkedő homokdomb mélyebb részeit. Ezt a magyarázatot látszik igazolni az a körülmény is, hogy a domb közepe táján mammút-fog került elő 5—6 méter mélységben, egész területén pedig ebben (a mélységben édesvízi csigák tömegesen fordultak elő. A sírok száma, a felügyelet nélkül kiásottakkal együtt 50 volt. A domb azonban nincs teljesen széthordva. Negyed részének Győr városa a tulajdonosa s ez még érintetlen. Ezen területen még remélhető néhány sír. A sírok és leletek részletes leirását a következőkben adjuk: 1—18. sírok. Ezen sírok kiásásánál nem voltam jelen. A munkások bemondása alapján több sír fel volt már dúlva, mikor kiásták. A belőlük kikerült tárgyakat láttam. Néhány N. Konstantin és fiai korabeli bronzpénzen kívül találtak itt 3 db kigyófejes, pálcaszerű nyitott bronzkarperecet, T alakú bronzfibulát és 2—3 db kis cserépkorsót a legközönségesebb római alakkal. 19. sír. A sírt a munkások bontották fel. A holttest 20—25 éves férfi sírjára engedett következtetni. Melléklete kis fekete cseréptányér, bronz szíjcsat és vas szíjcsat. A holttest közelében egyenes oldalfalú, felfelé szélesedő üvegpohár nagyobb töredékét