Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.
II. évfolyam. 1-3. szám. 1931. január-március - Bedy Vince: Szentháromság-kápolna
A győri székesegyház Szentháromság-kápolnája. A győri székesegyháznak építészeti tiszta stílus tekintetében egyik legszebb és legértékesebb részét alkotja a Szentháromságkápolna. Az építés idejében általános kedveltségnek örvendő csúcsíves stílusban épült meg e kápolna faragott kövekből. Falának külsejét több mezőre osztják a felfelé keskenyedő hármas féloszlopok, melyek középsője vastagabb és szögletessé formálódva rézsútos lemetszéssel simul a tetőhöz ; a két szélső keskenyebb és konzolszerü kiképzéssel záródik. A hármas féloszlopok által határolt mezőkben helyezkedik el a négy ablak, melyeket kettős bordázat vesz körül, a külső szögletes, a belső gömbölyű. A fal alján, egy méternyire a földtől, kettős, faragott párkányzat fut körül. A székesegyház déli hajójából 18. századbeli 1 ) francia zárral ellátott tölgyfaajtón jutunk be a kápolnába, mely a Simor János győri püspök által elrendelt és aradi Lippert József műépítész által 1861-ben végrehajtott renoválás képét mutatja. A kápolna három részre osztható : szentélyre, hajóra és kórusaljára. A valamivel alacsonyabb szentélyt stílszerűen kiképzett diadalív választja el a hajótól, melyből egy lépcsőfokon jutunk fel ide. A tetőzet remek bordái gömbölyű rózsával záródnak és kúpszerű mélyedéseket alkotnak. Itt áll a márványoltár, melyet a trónonülő Ur Jézus és a négy evangélista rézlapba beágyazott szines zománc képe ékesít. Fölötte fából faragott, aranyozott baldachin-sátor alatt helyezte el Simor János püspök Szent Lászlónak 14. századbeli művészi hermáját, benne Szent László fejereklyéjét. Ez idő óta Szent Lászlókápolna néven ismerik a Szentháromság kápolnát. Az oltár két oldalán rózsában végződő márványoszlopokból finommivű vastartók nyúlnak ki, melyekről világító lámpák függnek le. A hajónak faragott bordái egymásba kapcsolódnak és a falakra támaszkodnak. Az utcára néző négy festett ablak Szent István, Szent László királyokat, Szent Imre herceget és Szent Erzsébetet ábrázolja. Az ablakok alatt és a szemközt levő falon fülkeszerüen bemélyített ülőhelyek szolgálják az ájtatoskodók célját. A székesegyház déli hajójába nyíló két nagyobb ablak ólomkeretekbe foglalt gömbölyű üvegtáblákból áll. » *) Győri kápt. m. Ivt. XII. T. 2212. SZ.
