Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.
II. évfolyam. 1-3. szám. 1931. január-március - Bedy Vince: Szentháromság-kápolna
A kápolnát kórus zárja le, melynek rácsa félköralaku, áttört rózsákból áll. A kórus alatt gyóntatószéket helyeztek el az újabb időben. Az egész kápolna fala mészhabarccsal vakolva kockákra van felosztva. A kápolna alá készített kriptába 1747-ben galantai gr. Eszterházy Ferencet, Csesznek urát temették el. A padozatba beillesztett kriptát záró kő a felírást már nem mutatja. 1 ) A kápolnát a Héderváry-családból származó János (1386— 1416) győri püspök építtette 1404-ben a Szentháromság tiszteletére. Kár, hogy a tervező é építő nevéről semmiféle okmáry sem ád felvilágosítást. Az építés célját megjeleli IX. Bonifác pápának 1404-ben kiadott bullája, melyben kánonilag, vagyis az egyházi törvényeknek megfelelő módon alapított intézménynek ismerte el a Szentháromság-kápolnát, mivel fenntartásáról és a melléje rendelt pap megélhetéséről is intézményesen gondoskodott Héderváry János püspök. 2 ) A kápolna mellé rendelt papnak, akit kápolnamester, kápolnaispán vagy oltárigazgató néven ismertek ebben az időben, hivatása abból állott, hogy Istennek szolgáljon, és pedig nyugodtan, anyagi gondok nélkül ; Isten dicsőségét ápolja a szentmisének naponkint való bemutatása által. A kápolnák és oltárok alapításának szokásos célja volt az is, hogy az alapítványi javadalomból élő pap az alapítóért és családjáért naponkint ajánlja fel a szentmise-áldozatot. Bizonyára itt is kikötötte ezt Héderváry János püspök. Következtetésre vagyok utalva, mert az eredeti alapítólevél nincs meg, vagy legalább is nem sikerült megtalálnom. 3 ) A kápolna alapítványi vagyonát sem ismerem alapítólevél hiányában tüzetes felsorolásban, de más okmányokban találkoztam mégis ide vonatkozó fontos adatokkal, melyek szerint ez alapítványhoz tartozott : a) Megyer fala határának fele. A győri káptalani számadók könyvei a 16. század elejétől fogva ismételten felsorolják Megyert a káptalan, helyesebben a Szentháromságkápolna alapítványai között. A Győrszabadheggyel határos Kismegyer-puszta területén állott Megyer falu és határa. A falucskának 1497-ben még 17 portáját sorolta fel az adólajstom, 1518-ban pedig már csak 3-at. Mivel a Szentháromság-kápolna a győri káptalan felügyelete és gondozása alatt állott, később is a káptalan egyik tagja volt a kápolna mestere, azért okmányom egyenesen a káptalan földesúri joga alá sorolja Megyert. E cimen Edvy János, a falu papja 1507-ben 1 h ftos taksájából 1 ft. katedratikumot fizetett a káptalannak ; 1526-ban jobbágyai után hadipénzt is fizetett J ) Győri kápt. m. Ivt. Vili. T. 1739. sz. 2 ) Monumenta Vaticana Hungáriáé. IV. IX. Bonifác bullái 1396-1404. 603. !. 3 ) Talán Győrre vonatkozó a vatikáni levéltárból még ki nem emelt okmányok között lappang ; vagy a nem rendezett győri püspöki levéltár értékes iratai közül kerül majd elő.
