Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.

II. évfolyam. 8-10. szám. 1931. október-december - Jerfy Géza: Győr város utolsó országgyűlési követe a pozsonyi diétán

A városok politikai jogainak és közjogi poziciójának fejlesztése tekintetében tehát a javaslat elég szűkmarkú.' -- Érdekesebb intézkedései a javaslatnak még a következők: A városi törvényszékek bűntetőbíráskodási hatáskörét kiterjeszti minden, a város területén elkövetett bűncselekményre, kiveszi azonban a megyék iránti tekintetekből e hatáskör alól a megyei szolgákat és rabokat, a megyék házain belül elkövetett cselekményeket és a nem városi tisztviselők hivatali visszaéléseit. A kiváltságos nemesi udvartelkeket, a kúriákat kiváltságos magánjogi haszonvételeiket illetően szintén kiveszi a javaslat a városi hatóságok impériuma alól; kimondja azonban, hogy mindenki tartozik a városban adót viselni, tehát a közteherviselés elvét a városokban már megvalósítani óhajtja. A városi közgyűlés tagja nem lehet pap, nem lehet zsidó, nem lehet továbbá olyan tisztviselő, aki hivatalánál fogva tagja a közgyűlésnek; a városi képviselők esküt tesznek. Elrendeli a városokban a bíráskodásnak a közigazgatástól való teljes szétválasztását, kimondván, hogy a városi törvényszék tagjai semminemű közigazgatási ügyek intézésében részt nem vehetnek. A tisztviselőket nem a közgyűlés, hanem az egész választói joggal bíró polgárság választja titkos szavazással. Tisztviselő és országgyűlési Követ csak keresztény vallású lehet; törvénytudást a tanácsbeliektől nem kíván meg a javaslat, csak a fő- és közbíráktól; ügyészektől, orvosoktól, sebészektől és mérnököktől pedig »az illető tudományokból a szokott oklevelet*. Hergeszell Ferenc 1848 január 20-án küldött második jelentésében tudatja a várossal, hogy Lónyay Gábor, Zemplén megye követe, a királyi városok ügyében kirendelt kerületi választmány elnöke, bejelentette a munkálat elkészültét, s az ügy országgyűlési tárgyalásra felvétetett. Megtudjuk e jelentésből azt is, hogy Pozsony szabad királyi város az országgyűlésre követeKet nem küldött, miért is a királyi ügyész által perbe fogatni rendeltetett. Pozsonnyal tehát ismét baj volt. Mint előbb láttuk, 1843-ban szabálytalanul választotta meg országgyűlési követeit, most egyáltalában nem választott. Január 13-án írja továbbá jelentésében Hergeszell Ferenc — »boldog emlékezetű József főherceg Nádor holta napján gyászmise tartatván, szünet volt, mig a következő napon Kossuth Lajos pestmegyei Követ emelt szót az erdélyi részek vissza nem lett kapcsoltatások eránti sérelem ügyében. Indítványa általános közmegegyezéssel elfogadtatván, a rendek táblája mintegy örömünnepet ült, hogy a két párt nézeteivel egymással oly szépen találkozott Ez ügyben tudni kell, hogy az erdélyi részek, másképen »Partium* alatt a tulaidonképeni Magyarországtól régebben elszakított és az erdélyi fejedelemséghez csatolt Kraszna, Középszolnok, Zaránd vármegyéket és Kővárvidéket kell érteni, mely