Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.

II. évfolyam. 8-10. szám. 1931. október-december - Jerfy Géza: Győr város utolsó országgyűlési követe a pozsonyi diétán

Egyelőre csak a szabad királyi városok elrendezése tárgyában készült s még a rendiség szellemében született munkálat foglalkoztatta az országgyűlést. Ez a munkálat nem azonos az 1843/44-iki országgyűlés által kiküldött választmányáéval; ezt a javaslatot eredetilegl a kormány készítette el s terjesztette a [királyi előadások során az országgyűlés elé. E javaslatról, valamint a városok országgyűlési szavazati jogáról az »ő cs. és apostoli királyi Felsége legkegyelmesebb Urunk nevében a (Fenséges Főherceggel (a nádorral) s Magyarország és a hozzátartozó részek Főtisztelendő, tisztelendő, tiszteletes, tekinttetes és nagyságos, nagyságos és vitézlő, okos és érdemes (ezek a városok) karaival és rendéivel, kik az ö cs. kir. Felsége által kegyelmes összehitt jelen országgyűlésen személyesen vagy követségi küldőik nevében egybesereglettek, kegyesen tudatando« királyi előadások a következőkben emlékeznek meg: »A szab. kir. városok országgyűlési jelen, helyzete iránt az utóbbi országgyűlési kir. Előadások 3-ik pontjában emiitett alapos panaszoknak (megszüntetése továbbra halasztható immár nem lévén, — ő cs. kir. Felsége a Karokat és a Rendeket ujabban is kegyelmesen felszólirtatni rendelte: miszerint a szabad kir. és bányavárosok országgyűlési szavazatainak kellő nyomatékára nézve feutidézett legfelsőbb szándékának megfelelvén, jaz alkotmányos jogok eme köteles méltánylását az egyházi rend és á 'szabad kerületek törvényes szavazati jogára is kiterjesszék', továbbá: »a szab. kir. városok ok- és időszerű kifejlődését ö es. kir. Felsége különös gonddal viselve atyai szivén a polgári rend e részbeni kérelmének méltánylásában is a szab. kir. és bányavárosok szerkezetének alkotmány szerű elrendezését mielőbb eszközlendő, az ide •//. alatt mellékelt javaslatot a Karokkal és Rendekkel oly végből rendelte kegyelmesen közöltetni, hogy az országgyűlési tanácskozások e nagy fontosságú tárgy iránt ez által is siettetvén, az e részben kitűzött közczél mihamarább elérethessék. « A javaslatot 1848 január 8-iki követi jelentésében Hergeszell már a kerületi ülés által átdolgozott formájában küldi meg a városnak. Kéri annak tüstént tárgyalás alá való vételét és a tanács és választott község nézeteinek mielőbbi közlését. A jelentést Györgyi Mihály nem írta alá. Egyáltalában — amint erre még reátéreK — az országgyűlésen a két követ közül aktív szerepe csak Hergeszell Ferencnek van, aki már az országgyűlés elején olyan tekintélyre tesz szert, hogy tagja lesz a verificationalis és petitionalis választmánynak. Ennek feladata a mandátumok igazolása és azok ellen tett panaszok elbírálása — szemben az addigi gyakorlattal, mely szerint a követek csak a királyi személynöknél mutatták be megbízó leveleiket. De Hergeszell Ferenc nemcsak aktív szerepet visz, hanem már jóval önállóbbat is és az 1843/44-iki országgyűlésen még oly. nagy szerepet játszott utasításoktól függetlenebbet is.