Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.
II. évfolyam. 8-10. szám. 1931. október-december - Jerfy Géza: Győr város utolsó országgyűlési követe a pozsonyi diétán
II. Hosszú három év telt el az 1843/44-iki országgyűlés berekesztése után, amíg V. Ferdinánd királyunk végre az országgyűlést 1847. évi november hó 7-ik napjára Pozsonyba megint összehívta s arra, — a magisztrátusnak a követek választása tárgyában kibocsátott hirdetménye szerint »ezen sz. kir. Győr városát.. legkegyelmesebben meghívni méltóztatott*, és pedig, ami akkor nagy feltűnést keltett, évszázadok óta először megint magyar nyelven. Sem az országgyűlésre egybegyűlő nemzet, sem a koronás király nem sejtette, hogy ez lesz az utolsó rendi országgyűlés, és hogy annak a memzet életében minő korszakos jelentősége lesz. Időközben Hergeszell Ferencet a közbizalom 1846 február 20-án Zárthó Mihály helyébe a városkapitányi székbe ültette évi 450 frt fizetéssel, elnyerte tehát a főbírói és a polgármesteri hivatal után a harmadik columnáris állást, melyek nem élethossziglan töltettek be, hanem 6 évenként tisztújítás alá estek. Ezenkívül még egy megtiszteltetés is érte: a győri megyés püspök és a szentmártoni főapát, mint a bácsai, illetve füss-i prediális nemesi széis főispánja, e nemesi székek főispánjává nevezte ki. 1846-ban házat vesz. Megvásárolja Tröscher Józscfné szül. orössenbrunner Róza budai lakostól az adásvételi szerződés körülírása szerint »Györujvarosban, Hidszeren 1. szám alatt, egyfelől a Rába folyó mellett, másfelől a molnárok rakhelye szomszédságában fekvő házat 1 ) 8700 frt-ért. A követválasztás tárgyában kibocsátott magisztrátusi hirdetményen ismét olvashatjuk az 1847-iki »szabad s királyi Győr városi polgár urak névsorát«; szemben a 43-iki 876 fővel ekkor 1035 főből állott a városi polgárság, tehát 3 év alatt csak 159 fővel szaporodott: valóban elmondhatni, hogy ezidőben majdnem könnyebb volt nemességet szerezni, mint polgárjogot. A polgárjog becsére és értékére jellemző, hogy a polgárok közé felvétette magát gróf Eszterházy Károly, Győrvárrnegye akkori főispánja is s közöttük szerepel Szabadhegy városrészben gróf Zichy Ottó, aki később az 1848—49-iki mozgalmas időkben mint a nemzetőrség parancsnoka, nagy szerepet játszott. Az országgyűlési követek választására nézve a magisztrátus által kibocsátott hirdetmény ugyanazt az eljárást írta elő, mint 43-ban. Az országgyűlési követeket ezúttal is — csak a belső tanács tagjai közöl és csak ennek jelölése alapján, — a belső 'és külső tanács tagjainak, továbbá az összes polgárok köréből választott 30 szavazónak kellett törvényszerűen megválasztania. Mégis azt látjuk, hogy nem csupán a belső tanács, hanem ugyáttal a választott község is jelölt, és pedig külön-külön s ezenfelül nem csupán a belső tanács tagjai közül jelöltek, hanem másokat is. Nevezetesen a két követi állásra jelöltettek: a.) a választott község által: Györgyi Mihály vál. polgár és táblabíró, Korbonits Ist*) Ez a még ma is álló Némethy-féle ház (Kossuth Lajos-utca 2.).
