Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.

II. évfolyam. 8-10. szám. 1931. október-december - Jerfy Géza: Győr város utolsó országgyűlési követe a pozsonyi diétán

ván városi főjegyző, Hínár János városi tiszti főügyész, Kálóczy Lajos polgár és táblabíró, Berzauter Lajos városi aljegyző, Zmeská! Sándor polgár és hites ügyvéd; —- b.) a tanács által: Beke Auguszt, Karvassy Sándor városi tanácsnok, Györgyi Mihály, Hergeszell Ferenc városkapitány, Landherr János városi tanácsos, Berzauter Lajos városi aljegyző. A vonatkozó jegyzőkönyv szerint »golók általi titkos szavazás által szavazattöbbséget nyert a választáson Györgyi Mihály, kit a választott község is, a tanács is jelölt, és Hergeszell Ferenc, kit csak a tanács jelölt, de akit — úgy látszik — érdemei mellett az előző országgyűlés alatt vele szemben történt méltánytalanságért is elégtételben kívánt részesíteni a polgárság; mert a választásban csak a (polgárság vett részt, megemlítvén a jegyzőkönyv azt is, hogy a tanács — helyes tapintattói vezettetve — »szavazati jogáról önként lemondott*. Kétségtelenül az idők jele volt, hogy az ébredni kezdő korszellem nyomása alatt kénytelen volt a magisztrátus a követek választásába a polgárságnak mind több beleszólást engedni, de az kétségtelen, hogy a választásnál követett eljárás nem volt törvényszerű, vagyis a belső tanácson kívül álló egyéneknek követekül való jelölése is, a választott községnek a jelölésben való részvétele is törvényellenes volt. Györgyi Mihálynak követül való jelölése és megválasztása tehát, minthogy a belső tanácsnak nem volt tagja, jogilag érvénytelen volt. Györgyi az országgyűlésen nem is fejtett ki érdemi működést, legtöbbször távol is maradt és a követségről utóbb le is akart mondani. Györ szab. kir. várost tehát az utolsó rendi országgyűlésen, a 47/48-iki pozsonyi diétán jog és törvény szerint is, de a valóságban is egyedül Hergeszell Ferenc követ képviselte. Joggal mondhattam tehát várostörténelmi tanulmányom címében Hergeszell Ferencet Györ szab. kir. város utolsó országgyűlési követének a pozsonyi diétán. 1847 október 25-én volt a követválasztás és november 6-án indul Hergeszell Ferenc követtársával, Györgyi Mihállyal együtt a november 7-ikére összehívott országgyűlésre Pozsonyba; 20ezüst forint és 48 kr.-ért viszik fel poggyászukat győrszentiváni fuvarosok (amint ezt Hergeszell Ferenc költségjegyzékéből tudjuk), ők maguk Öttevénytől Mosonig előfogattal, Mosontól Pozsonyig fuvaroskocsin mentek; a város írnokot és hajdút is rendelt melléjük, írnokuk Lefebre Lajos volt 1 ezüst forint és 30 kr., hajdújuk Jaksics Ferenc 48 ezüst krajcár napidíjjal. A követek diurnuma most is 4 ezüst forint. Pozsonyban már akkor élénk élet volt. November 12-én a király személyesen nyitja meg a nádorválasztó és oly nagy történeti jelentőségű országgyűlést a primásj palotában. Századok óta először történik meg, hogy magyar szó hangzik el az országgyűlésen a koronás király ajkairól. Érdekes, hogy V. Ferdinánd volt az első Habsburg, ki előtt a magyar cigányzenekarok játszottak: mikor a királynéval együtt sétát tett