Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.

II. évfolyam. 6-7. szám. 1931. június-szeptember - SZEMLE - Steiner László: Győr város rendezése

Homokgödörszer), ennek meghosszabbításával egy új Dunahidon át Révfaluba, a Tivadar püspök-utcán, Héderváry-uton, a régi fahídon a Híd-utcába, innét a Petőfi-téren, Hosszú-hídon, Munkácsy-ulcán vissza a Vilmos császár-útba. Győrsziget szerencsétlenül zegzugos utcáit több új összekötéssel lehet összefüggővé tenni, de egészséges utcahálózatot csak oh'an sok áttöréssel és így olyjan nagy költséggel lehetne létesíteni, amihez a városnak sohasem lesz pénze. Az új hálózatnál mindenesetre arra kell törekedni, hogy az új úthálózat a forgalmat a Rápcahídhoz terelje és Újvárossal néhány jó útösszekötést teremtsen. Gondot kell fordítani a két temetőhöz vezelő megfelelő forgalomra és ezt rövid idő alatt meg kell valósítani. E cél elérésére Újvárosban a tervezett Rábahid közeléből kiindulhat egy út a bécsi útból a Széles-utcán a Bercsényiligetet átvágva Szigetbe, itt érinti a Gyár-utcát, Kígyó-utcát és a Simor-térbe torkollik. íEgy másik út a kiszélesített újvárosi Városházközből kiindulva, az előbb említett útat a Kígyó-utcánál átvágva, a régi püspöki kerten át az Akác-térre, innen a Szarvas-utcába torkollik, hogy a forgalmat a Rápcahídra terelje. A főközlekedő útak között beépítetlen területeken a lakótelkek modern elvek szerint fognak kiépülni. Előkertek között, nem széles útak mentén, amelyek ott, ahol kocsiközlekedésre nincs szükség, gyalogútakká keskenyűlnek, a főközlekedő úttal csak kevés helyen összekötve úgy, hogy az átmenő autóforgalom véletlenül se tévedhessen be, nyugodt lakóvárosrészeket tervezünk, nagyobbára családi házakkal, ahol a lakók otthonukban kipihenhetik a munka fáradalmait. Ez a rendszer a korszerű városszabályozás vívmánya. A régi városszabályozásban úgyszólván minden tervezett út egyenlő rangú volt. Minden út forgalomra volt szánva. A járóművek válogathattak, melyik úton akarják elérni céljukat. Ennek következménye, hogy az ilyen városrészekben sehol sincs nyugalom, de a járóművek számára sem lehet biztosítani a biztos közlekedést. A nagyvárosok belsejében ezért akasztja meg önmagát az autóforgalom és ezért van annyi baleset. A modern városrészekben nem akadályozza a sok keresztutca az autóforgalmat a főutakon, mert, mint említettem, a lakóvárosrészeket csak kevés helyen kötik össze a főutakkal, az autóknak tehát csak egy másik főúttal való kereszteződésénél kell lassítaniok. A közlekedő főutak mentén sokszor nem is engedélyeznek építkezéseket, hanem a kertek vége ér k|i a főútra, a ház a párhuzamos úton van. Így a forgalom még zavartalanabb. A lakók pedig nem nyelik az autók porát és füstjét.