Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.

II. évfolyam. 6-7. szám. 1931. június-szeptember - SZEMLE - Steiner László: Győr város rendezése

Egy ilyen nyugodt lakóvárosrész a Fehérvári-út mellett már megvalósulás előtt van, egy másikat a Veszprémi-út melleit készítünk elő. A közlekedő utakon és lakóvárosrészeken kívül fontos feladat hoszszan elnyúló, zöld területek megfelelő tervezése. Győrött több ilyen parksávot lehet létesíteni. Az egyik a sétatérből indul ki, átmegy a Cziráky-térre, ahol az új strandfürdő melleit balra le lehet térni a fürdő területének érintése nélkül. Innen a sétány a Schlosser-fatelep mellett átmegy a volt szigeti korcsolyapálya területére, amit ezen célra természetesen még fel kell tölteni. A volt szigeti fürdőház és a Rápca árterületén, továbblá a Rápoán építendő gyaloghidon át a Dunaparlon elhúzódó erdősávra és mellette a Dunaparton levő tisztásra vezet a sétány, amely azután a Dunaparton sok kilométer hosszúságban nyúlik el a legkellemesebb környezetben. A párját ritkító sétány megvalósítása, amint látszik, nem könynyű, költséges feladat lesz, de a városnak és polgárainak áldozatot kell hozniok, hog}' végre azok is szabad levegőhöz jussanak, akik nem mennek a vízre. Egy másik ilyen parksáv az Erzsébet-ligetből indul ki. Az Erzsébetligetet délkeleti sarkánál hagyja el a Cirkeli-ér, mely ezen környék vízét vezette le Kiskuton keresztül a Dunába. Ez részben még ma is működik. Az ér mentén van a városnak egy keskeny földsávja, amit ma kaszálónak használ. Ez kínálkozik ilyen parksávnak. Kiindul az Erzsébet-liget délkeleti sarkából, a Cirkeli-ér mentén vonul különböző szélességben keleti, majd északkeleti irányban, érinti a Fehérvári-úlat és a gyárvárosi megállóhelynél éri el az államvasút budapesti vonalát. Eddig a Cirkeli-ér mentén halad. Folytatni lehet a vasút másik oldalán, az Ipartelepeket megkerülve Kiskutig. Itt tehát az Erzsébetligettől Kiskutig egy 3 km.-es sétány fog rendelkezésre állni. Ennek a parksávnk az Erzsébet-ligettől a vasútig terjedő 2 km. hosszú részét aránylag kis költséggel bármikor meg lehet teremteni, mert a terület a városé, csak fásítani és sétautakat kellene készíteni. Ebből a parksávból a már említett Szabadhegyre vezető főút környékén kiindulhat egy nyúlvány a város felé a Fecske-utca végéig, innen pedig szögben megtörve a Grab-gyári parkig. A sétálni akarók tehát már a Fecske-utca végén találnak parkol. Tervezünk még több ilyen parksávot is. Itt említem meg. hogy a Vilmos császár-út meghosszabbítható egyenes irányban a Munkástelepen levő Aradi-utoán át Kiskutig séta, útnak, megfelelően fásítva. Ennek a Munkásteleptől Kiskutig terjedő része, a régi dülőút helyén, a tavasszal már meg is épült, a nyáron már ezen az úton lehet Kiskútra járni. Q