Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.

II. évfolyam. 6-7. szám. 1931. június-szeptember - SZEMLE - Steiner László: Győr város rendezése

dien nagyobb városban igyekeznek a személypályaudvart minél közelebb hozni a város belsejéhez. Ennek megvannak az okai, Győr tehát ne igyekezzék ezt az előnyös helyzetet megváltoztatni. A vasútvonalon át való közlekedést kell tehát a lehetőséghez képest jól megoldani. A legjobb megoldás természetesen a vasútvonal felemelése lenne, amikor a keresztirányú közlekedés a vasút alatt, az utcák színtjében lenne lehetséges. Ez a megoldás azonban olyan költséges, hogy erre egyelőre nem lehet számítani. Technikailag kivihető és így bármikor lehetséges is lesz ez és ha eljön az ideje, meg is fog valósulnia A közlekedést addig is felül-, vagy aluljárókkal kell megoldani. A Baross-hídon kívül egy ilyen felüljáró fog vezetni már a régi szabályozási terv szerint is a Gárdonyi Géza-utca meghosszabbításában a Régi posta-utcába. Egy másik terveztetett régebben a Kálvária-utcánál. Ennek előzetes tervezésénél kitűnt, hogy itt a magassági viszonyok miatt se felül-, se aluljárót nem lehet megépíteni. Ezért az előzetes terv úgy oldotta meg

1 a kérdést, hogy az átjáró az üjlakutcánál aluljáró alakjában fog létesülni. A jó hozzájárás céljából a Pásztor-utca két könyöke kiegyenesítődik nagyobb kisajátítással. A személypályaudvar tehát a városban marad, de a rendező- és teherpályaudvart ki kell helyezni, ezeknek nincs a város közepén helyük. A rendezőpályaudvar helyéül legjobbnak látszik a budapesti vonal mellett az Ipartelepeken túli terület, a pálya szabadhegyi oldalán, az ú. n. Fehérlaposi-réten. Megvan a lehetősége annak is, hogy az államvasút innen egy külön vágányl vezessen a város elkerülésével, esetleg a pápai vonal mentén, a tehervonatok részére, hogy ezek a személypályaudvart ne érintsék. Ez már magában egy módja lenne a szűk személypályaudvar bővítésének. A teherpályaudvar megoldására két mód van, a vasút esetleg mindegyiket felhasználhatja. Az egyik az, hogy a rendezőpályaudvar kihelyezése után a teherpályaudvar ennek helyére jönne, aminek előnye az, hogy semminek nincs útjában és mégis közel van a városhoz, a közönség könnyen megközelítheti. A másik elhelyezése a teherpályaudvarnak a imai nádorvárosi szemétlerakóhely lenne, a Pásztorutca mögött. Addig is, míg a teherpályaudvar kihelyezése megvalósulhat, le kellene vágni a teherpályaudvar mai fejét annyira, hogy a Vilmos császár-útat meg lehessen hosszabbítani. Teljes képtelenség az, hogy a Budai- és Fehérvári-út felől csak egyetlen helyen, az Árpád-út szűk torkolatán lehet a városba bejutni. Csoda az, hogy itt baleset még nem történt, de az autóforgalom növekedésével ez el nem maradhat. Nem halasztható tehát tovább, hogy a Vilmos császár-út meghosszab-