Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.
II. évfolyam. 6-7. szám. 1931. június-szeptember - SZEMLE - Steiner László: Győr város rendezése
A budapest—bécsi út átkelő szakasza ma egyáltalán nem felel meg a kívánalmaknak. Akár a hosszú-hídon, akár a sétatéri-hídon vezetjük is át a forgalmat, mindenképen szűk utcákon és éles fordulókon kell átvergődnie. A mai útvonal: Árpád-út—Munkácsi-u.— Hosszúhíd—Kossuth Lajos-u., vagy Árpád-út—Deák Ferenc-u.—Sétatéri hidak— Kossuth Lajos-u. Mindkét útvonal rossz. A régi kocsiforgalomnak megfelelt, de az autóforgalomnak nem. Az autóvezetők nagy része tudja ezt és terelés nélkül átmegy a Vilmos császár-útra. Ez azonban nem elég. A lehetőséghez képest meg kell akadályozni, hogy az: autóknak csak egy része is a szűk Árpád-uton menjen végig. Ennek megoldásául kínálkozik mindenekelőtt a forgalom átterelése a,' ÍVilmos császár-útra. Ez sokkal szélesebb út, tehát nagyobb forgalmat bír meg. Ezenkívül a keresztutcák nem vágják át, mint az Árpád-útat, hanem csak ide torkolnak és így a keresztutcákból előbukkanó autóknak be kell fordulniok, tehát feltétlenül lassítaniuk kell. Itt tehát a keresztutcák kevésbbé veszedelmesek. Bécs felé a Vilmos császár-útat meg lehet hosszabbítani kevésbbé értékes területeken át és egy új Rábahíddal lehet a Bécsi-útba bevezetni. Ezzel a budapest—bécsi út majdnem egyenes vonalon megy át a ivaros belső területén. A Vasúti kérdés Győrre nézve abban áll, hogy a város belsején átvonuló vasúti test a várost kétfelé vágja és ezzel a két rész forgalmát megbénítja. Hozzájárul ehez a győriek irtózása a járástól. A győrieknek minden »messze« van, ami a Baross-úton és a sétatéren túl van. Ha ehhez járul, hogy még egy hídon is keresztül kell menni, azt má'r a jgyőriék nem bírják. Ez semmi más, mint a síkvidéki emberek lustasájga, a járástól, a szabadban való mozgástól való irtózása. Néhány év előtt rövidebb csónakkirándulásra magunkkal vittünk többek között két győri urat, akik hosszas rábeszélésre határozták el magukat arra, hogy velünk jönnek. Otközben nem győztek eleget csodálkozni azon, hogy akad olyan őrült, aki csónakba ül, sőt még evez is, mikor a Kioszk terraszán sokkal kényelmesebben ül az ember. Ez jellemzi a győrieket. Az ilyen lakosságnak természetesen kétszeres közlekedési akadályt jelent a vasút, miután esetleg még kis kerülőt is !kell tennie, hogy egy vasúti áthidalást elérjen. A szabályozási tervpályázatok elbírálásánál a zsűriben hosszú vita folyt arról, szükséges és helyes lenne-e a vasút kihelyezése. Ebben, a vitában leszűrődött az a — majdnem egyhangú — megállapítás, hogy hogy a személypályaudvar és ezzel a vasúti pályatest kihelyezése helytelen lenne, sőt nagyon kedvezőtlen lenne Győr idegenforgalmára. Min-