Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.
II. évfolyam. 6-7. szám. 1931. június-szeptember - SZEMLE - Steiner László: Győr város rendezése
szakembernek sem. De nem is lenne helyes, ha mindjén újítást mindenki kritika nélkül elfogadna. Ez gerinctelenség lenne. Kell, hogy minden haladó iránj'zatnak meglcg3 T en a konzervatív ellenzéke, amely kellően fékezi a tnodernizmus kilengéseit. Ami helyes, az minden akadályon áttör. És ez megfordítva is áll. Ami áttörte az akadályokat és maradandó lett, az helyes is volt. A mult század kilencvenes éveiben dívott ú. n. szecessziós stilus néhány év alatt eltűnt, mert helytelen volt, nem felelt meg a korszellemnek. A korszerű városszabályozás azokért az áldozatokért, melyeket a közönségtől kíván, nyújt is valamit. A városszabályozó mérnök ma már nem a isötéíiben tervez, hanem végiggondolja a gondolatokat. Nem tervez fölöslegesen széles utakat, de lehetővé teszi kiszélesítésüket. Nem engedi, hogy a lájrmás autóforgalom minden lakott utcán végigszáguldjon. Megfelelő, jó közlekedő utakat tervez erre a célra és gondoskodik róla, hogy a lakott utcának meglegyen a csöndje és nyugalma. Nem létesít a'ipró sétaterecskéket, amelyek semmire sem használhatók, csak a helyet foglalják el, hanem hosszú, összefüggő ,zöld sávokat, amelyeken még a [beépített területek között is üdítő sétát lehet tenni. Ha mindezekhez még a kollektiv építés is járul nagyvonalú elgondolásával és egységes építési modorával, akkor olyan városrészek fognak épülni, amelyek majd, az 50—fiO év óta épített városrészek sivárságával szemben, üdítően hatnak. A városoknak valósággal szerencsétlenségük, hogy legerősebb fejlődésük ebbe a sivár korszakba esik, amikor önálló építészeti stilus nem volt, kénytelenek voltak a régi stílusokat variálni. Amennyire pedig ez a módszer még talán megfelelőt produkált volna, azt is elrontotta az építtetők önzése, amely azon az elven elindulva: »Az én telkemen azt építek, amit akarok«, betetőzte azt a nagy művet, amit ma városnak neveznek. A városrendezés elsősorban közlekedési és csak másodsorban építőművészeti feladat. A lényeg az, hogy jól átgondolt közlekedő útak, ezek között jó lakóvárosrészek legyenek. Ezeknek és az útak találkozásának olyan kiképzése, hogy azok jó városképet adjanak, mindig megoldható. Nem lehel jó, művészi városképekből közlekedési hálózatot összerakni, hanem megfordítva jó közlekedő hálózatot lehet művészien kiképezni. Győr legfontosabb közlekedési problémái: a budapest—bécsi nagyforgalmú autóút városunkon átmenő szakaszának megváltoztatása, a vasúti kérdés és a városrészek, különösen Szabadhegy és a város között a közlekedés helyes megoldása.
