Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.

II. évfolyam. 6-7. szám. 1931. június-szeptember - ADATTÁR - Timár Kálmán: Győri vonatkozású magyar kódexek

csolatban nem említi. Ügy látszik, a győri kiadástervét végkép elejtette. A fordítás továbbra is foglalkoztatja Kazinczyt és körét, azonban csak halála után jelent meg, a Tudós Társaság Római Classicusaiban: Sallustius épen maradt minden munkái. Buda 1836. Jenéi Ferenc. Győri vonatkozású magyar kódexek. — Régi magyar nyelvemlékeink közül néhányat kapcsolatba hozhatunk Győr városával. Egyik töredékes nyelvemlékünk, az ú. n. Csemez-töredék, annak idején Győrött volt. Győr város híres férfiairól, nagynevű tudósairól is neveztek el nyelvemlékeket. Ilyenek: a Révai-kódex és a 'Czech-kódex. Az elnevezéseknek érdekes történetük van 1. Csemez-töredék. Ez a töredékes nyelvemlék félszázaddal ezelőtt Csemez József győri főigazgatósági tollvivő és főreáliskolai gyakorló tanár birtokában volt. Róla nevezték is el a nyelvemléket. Csemez 1885-ben a pécsi főreáliskolához, majd 1887-ben a nagybányai főgimnáziumhoz került tanárnak. A győri írók sorában is szerepel neve.

1

) A pozsonyi származású Csemez Józsefhez (szül. 1855-ben) anyai ágon való rokonától, Wenisch Antal nagyszombati városi tisztviselőtől került a nyelvemlék. Wenisch viszont Röder Simon nagyszombati tanító hagyatékából szerezte meg. Wenisch halálakor 1857-ben annak könyvtárát Csemez József bátyja kapta meg. Csemez József maga hatodik osztályú gimnazista korában jutott a nyelvemlék birtokába. Sokáig lappangott a nyelvemlék, míg a tudományos világ hírt vehetett róla. A fölfedezés Beckói Szombathy Ignác győri főreáliskolai tanár érdeme. A győri Hazánk 1880 március 6.-iki számában röviden ismertette a nyelvemléket s evvel felhívta rá a tudományos körök figyelmét.

2

) Volf György azután 1888-ban kiadta a nyelvemléket.

3

) Az ú. n. Csemez-töredék tulajdonképpen a Jordánszky-kódexnek kiszakadt részlete. A Jordánszky-kódex korra nézve második nagy bibliafordításunk, melyet régebben Báthori László, a szentéletű pálos-szerzetes munkájának tartottak.

4

) A kis nyelvemlék mindössze 23 számozott levélre terjed.

5

) Eleje csonka, némi hiánynyal Mózes I. könyve s a II. könyv eleje van benne. Még fölh Életrajzát 1. Szinnyei : Magyar írók. II. 251. 2

) Részletesebben I. Régi Magyar Nyelvemlékek. III. köt. Budapest, 1888. VII — VIII. 1. 3

) Régi Magyar Nyelvemlékek III. köt. la—11». 4

) Esztergomi főszékesegyh. kvt. MSS. II. 1. sz. s

) E töredékes nyelvemlékből vált ki egy levél, az u. n. Jankovich-töredék. Ez Jankovich Miklós könyveivel került a Magyar Nemzeti Múzeum Széchenyikönyvtárának birtokába s ma is ott őrzik.