Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.
II. évfolyam. 6-7. szám. 1931. június-szeptember - ADATTÁR - Timár Kálmán: Egy győri anekdota 1792-ből
fedezése évében, 1880-ban 300 forintért megvette Simor János, hercegprímás, s egybeköttette a J or dánszky-kódex kéziratával. l ) így a töredék visszakerült a törzskódex lapjai közé s ezzel megszűnt önálló léte. Manapság már csupán történelmi jelentősége van, ha Csemez-tőredék-rö\ beszélünk. Ezt a ikis nyelvemléket tehát kettős szál is fűzi Győr városához. Több évig őrizték Győrött s fölfedezése is a három folyó városához fűződik. 2. Bécsi v. Révai-kódex. Győr városának egyik büszkeségéről, Révai Miklósról nevezték el a másképen ú. n. Bécsi kódexet, legrégibb bibliafordításunk ószövetségi részét. 3. Czech-kódex. E néven ismeretes a Kinizsi Pálné Magyar Benigna használatára 1513-ban készült díszes kiállítású magyar imakönyv. E nyelvemlékünk 1851-ig az érsekújvári ferencrendi könyvtár birtokában volt. 2 ) Ugyanott őrizték az Ersekújvári-k. és Thewrewk-kódex néven ismert nagyobb nyelvemlékeket s a Piryhártya névvel jelölt töredékes nyelvemléket. Az Érsekújvárott lappangó három nagyobb nyelvemlékre elsőnek Czech János, Győr tudós polgármestere, utóbb képviselője hívta fel a Magyar Tudományos Akadémia figyelmét. 3 ) Kinizsiné szóbanforgó imakönyvét azután hálából fölfedezőjéről, Czech Jánosról nevezték el. Ez a Czech-kódex elnevezésének története. A kódex 1851-ben került Érsekújvárról Budapestre a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárába, ahol M. Cod. 12-r. 2. sz. jelzéssel őrzi a könyvtár. Néhai Szily Kálmán a kódex előlapjára a következőket jegyezte be: A Mária-tartománybeli ferencziek főnökének, Golessényi Pantaleo provincziálisnak az 1851 január 20-án tartott összes ülésen bejelentett ajándéka. (Lásd M. Akad. Értesítő 1851. évf. és Magyar Nyelv XVI. évf. 29. lap.) Bejegyeztetett 1920 márczius 17-én. — Szily Kálmán főkönyvtárnok. Három győri vonatkozású magyar nyelvemlékről szóltunk. Közülük a Csemez-töredék több évig Győrött volt. Ennek, úgyszintén a Czech-kódex-mk. fölfedezése is Győrhöz fűződik. Két nyelvemléket pedig (Révai- és Czech-kódex) győri tudósokról neveztek el. Ezek Győr városának kapcsolatai régi magyar nyelvemlékeinkkel. Timár Kálmán. Egy győri anekdota 1792-ből. — A bécsi magyar újság, a Magyar Hírmondó 1792. évfolyamában (II. szakasz, 156. 1.) egy győri anekdota jelent meg. Magát az anekdotát egy július 25-ről 1 ) A kézirat utolsó lapjának alján e bejegyzést találjuk : „Ezen codex eddig nem ismert első huszonhárom lapját 1-től 25-ig Csemez József győri isk. igazg. tollnoktól 1880. évben háromszáz forinton megvette s a meglevő . részhez illesztette Simor János bíbornok herczegprimás és esztergomi érsek. O Emja kegyes parancsára jegyzetté Maszlaghy Ferencz hgprimási szertartó." — A nyelvemlék leveleit a kódex-másoló számozással látta el. Az 1. levél a Jankovich-töredék.. A 4. levél hiányzik. így marad 23 levélnyi a Csemez-töredék. 2 ) M. Nyelv 1920. 29. I. 3 ) Szinnyei : Magyar írók élete és munkái. II. k. 475.
