Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.

II. évfolyam. 6-7. szám. 1931. június-szeptember - ADATTÁR - Pfannl Jenő: Két új metszet Győr váráról

ablakkal, a legfelső ablak páros. Rajta .kisebb átmérőjű süveg, melynek alaprajza sokszög, talán nyolcszög, gótikus ablakokkal, gömbölyű tetővel, melynek közepéből sokkal kisebb négyszögű torony nő ki, hegyes süveggel (az egész torony nagyon emlékeztet az ausztriai Duna melletti Stein városházának még ma is álló tornyára). Ezt az alakot rögzíthetjük meg az összes többi megbízható metszet alapján is. Mindenesetre nagyon impozáns benyomás volt, ahogy nyulánkan, mégis tömören Győr házai fölé szökött, hisz a város legmagasabb tornya volt. Találunk nyomokat, amelyek valamely győri torony órájáról is szólanak. Erről a győri metszetek nem beszélnek. Dr. Szabady Béla megállapítja a »Gyori Szemle« 931. 1—3. számában az Országos Levéltár: Acta Jesuitica Cameralia Collég. Jaurinensis Fasc. 2. n. 34. alatt talált adatok alapján, hogy a Káptalandombra fölvezető két lépcső között állott a régi fellegvár déli bástyája falán a várostorony. A székesegyház a 16. század végén elvesztette tornyát, ezért a város időmérő óráját a város tornyán helyezte el. Ugyancsak ő állapítja meg, hogy ez az óra a mai Széchenyi-térről nem volt látható, miért is ott a jezsuiták egy napórát állíttattak fel. Ä várostoronyórát a közelben lévő őrség katonái unalmukban lándzsával meg-megpiszkálták s ezért néha majd egy egész órát késett vagy sietett, miáltal gyakran kellemetlen súrlódások is előfordultak. Koruknál és eredetiségüknél fogva a két Zimmermann-metszet leírását a következőkben adjuk: II. 8/a. Győr vár ostroma 1594-ben északról. Az előtérben sátortábor, a parton két zászló és kikötött csónakok. Innen a Dunán át híd vezet Győr várba. E híd fölött a metszeten egy másik hajóhíd nyomai is látszanak. Nem vehető ki tisztán a lapon, vájjon kopás folytán látszik-e csak gyengén, vagy a metsző akarattal tűntette-e el. Ez utóbbi feltevés ellen szól, hogy a hídhoz részben tisztán kivehető út vezet, amelyen több alak is látható, Győr vára szabályos négyzetalakú, 7 bástyával. Ezek egyszintben, széles úttal egymással összefüggésben vannakf, melyet csak a várbástyánál szakít meg a püspöki vár ,és a nagy templom épülettömbje. A bástyákon ágyúk, melyek kelet, dél és nyugati irányba tüzelnek. Cavalier (górvédek, ágyútelep) nyomát nem látjuk. A város maga mélyebben, élesen határolt négyszögben fekszik, észak-nyugati sarkán magastornyú épület áll, látszólag összefüggésben az említett püspöki várral. A város közepén egytornyú templom és földszintes házcsoportok. A várból a Császár-bástya és Új-bástya között híd vezet a déli partra. A híd helye rosszul van ábrázolva, mert a fehérvári kapú és vele a híd, a vár déli kijárata, a Császár- és Rába-bástya között volt. A part keleten és és délen derékszögben találkozó egyenes vonalú. Győrtől nyugatra párhuzamosan a kelet felé folyó Rába és Rábca által alkotott félsziget tompaszögben végződik, ennek keleti partján ostromütegek lövik a várat. A félszigeten leégett házak, sátrak és katonaság. Mindkét folyón át széles hajóhíd vezet. A Duna és Rába összelő