Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.
II. évfolyam. 4-5. szám. 1931. április-május - SZEMLE - A Győri Szemle ankétje a városfejlődésről - Hőfer Vilmos: Győr és a népszámlálás
tálnak (kultúrmérnöki, folyammérnöki hivatal stb.) idetelepítése népmozgalmi szempontokból számbavehető következményekkel nem járt. Ä Duna vonalától északra eső terület a megcsonkítás folytán Győrre nézve teljesen elveszett. Míg egyes városok az elszakított közeli területekről visszavándorló lakosság letelepedésével számbeli megerősödést nyertek, addig ez Győrre épen földrajzi fekvésénél fogva, — mert a Duna-vonal az elszakított területektől közvetlen szomszédságban választja el u. n. gazdasági »Hinterland« nélkül — kevésbbé tudott érvényesülni. Nem ismerem az erre vonatkozó statisztikai adatokat, de érthető és természetszerű, hogy mivel a csonka hazát körülvevő elszakított területektől Győr város esik legtávolabbra, a visszaözönlés inkább a közelebb fekvő városok felé irányult. A földrajzi helyzetnek ebből a szempontból való kedvezőtlenségét csak más valami ellensúlyozhatta volna: a kedvezőbb gazdasági helyzet, s ennek folytán munkaalkalom kinálkozása. Sajnos, a gazdasági törvények kérlelhetetlenek; Győrrel éppen úgy nem tettek kivételt, mint ahogyan nem tettek sehol sem. A gazdasági ' viszonyok fenekestül felfordultak, a munkaalkalmak fokozatosan csökkentek; mindig többen és többen tették le a szerszámot. Ezek közül legelőször azok vettek búcsút tőlünk, akik lélekben is idegenek voltak hozzánk, elmentek önként vagy hazájukba, vagy más országokba; ezeket azután követték azok, akik bár magyar véreink voltak, de a létért való küzdelemben mégis arra határozták el magukat, hogy idegenben próbálnak szerencsét. Egy részük ugyan visszajött, másik részük azonban a népmozgalmi veszteség-lisztán még most is tehertételünk. Ezt a két kategóriát azután kiegészíti a kiutasított idegen honosok csoportja, akiknek számáról ugyan nem vagyok tájékozódva, de ha figyelembe veszem azt, hogy nagyiparunk sok idegen munkást foglalkoztatott, másrészt azt, hogy a nemzetközi országút mentén fekvő Győr város lakosságába természetszerűen sok idegen szivárgott be, akkor ezeknek a számát is jelentősként kell elbírálnom. A lakosság létszámának a gazdasági viszonyok hatása alatt kényszerítő erővel, meg nem akadályozható módon, kérlelhetetlen törvényszerűséggel bekövetkezett kiözönlésével szemben a szaporodás mérlegét semmi sem billentette javunkra. Ilyen körülmények között én — bár az eredmény lehangoló, — de mégsem ijedek meg azon, hogy'a népszámlálás »csak« 4 ft /o-os szaporodást tüntet fel a tisztára ipari és kereskedelmi felépítetfségű Győr városban
