Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.
II. évfolyam. 4-5. szám. 1931. április-május - SZEMLE - A Győri Szemle ankétje a városfejlődésről - Hőfer Vilmos: Győr és a népszámlálás
olyan időben, mikor a megzavart gazdasági viszonyok a nyugodt ipari termelésnek és kereskedelemnek s ezzel a gazdasági fejlődésnek éppen nem kedveztek. Azt lehetne ellene vetni, hogy, a 4<>/o-os szaporodás aggasztó jelenség már azért is, mert a csonka ország számos többi városában ennél nagyobbarányú a szaporodás. Válaszként mindenekelőtt arra figyelmeztetek, hogy a más városok adataival való összehasonlítással csinján kell bánni. Ezek az adatok eddig sem hivatalosan feldolgozva, sem hivatalosan közzétéve nincsenek. De ha megbízhatónak vesszük is azokat az adatokat, amelyek egyes lapokban ellenőrizhetetlenül megjelentek, még akkor is tudnunk kell, hogy minden város helyzetében vannak különlegességek, amelyeket az adatok megbírálásánál és felhasználásánál okvetlenül figyelembe kell vennünk. Figyelembe is vesszük, ha tudunk róla, viszont nem gondolhatunk reá, ha nincs róla tudomásunk. Azt pl. tudjuk, hogy Győr város a maga ipari és kereskedelmi jellegénél fogva erősen különálló — talán csak Miskolccal összemérhető helyzetben van, ámbár a most említett város a nagyipari kialakulásnak kisebb, — a kereskedelmi fejlettségnek pedig nagyobb fokán áll. Azt is tudjuk, hogy a 4o/ 0 szaporodás Győrött körülbelül megfelel (valamivel alatta van) a békebeli, természetes. csupán a születések és halálozások alapján számbavett szaporodásnak; végül tudjuk, hogy a környező és könnyen megközelíthető falvak lakossága is 3200—3500 lélekszámmal szaporodott s mivel ennek a szaporodásnak legalább 50o/o-a nem a természetes szaporodásnak, hanem a megtelepedésnek révén jött létre, joggal feltehetjük, hogy a megtelepedettek olyanok, akik Győrben dolgoznak, itt keresnek kenyerét, de a megélhetési-, főkép a lakási viszonyok kedvezőbb alakulása a faluba vonzotta őket. Ennek a tömegnek figyelembevétele a győri eredményeket jobb megvilágításba helyezi s ha összehasonlításokat akarunk végezni, nem szabad egyetlen városnál sem a természetes szaporodás arányszámát, sem pedig azt a kérdést figyelmen kivül hagyni, vájjon a környező vidék lélekszámemelkedésében van-e a városi kontengens javára írható hányad, vagy nincs? Ha az összehasonlításokat így végezzük, akkor lehetséges, hogy pl. a miskolci 6.8°/o-os szaporodás számszerint jobb, mint a győri 4<y 0-os, lényegileg azonban még sem kedvezőbb. így a szegedi 10o/o-os emelkedés akkor, mikor annak idejére esik az egyetem megtelepedése, — esetleg semmivel sem mondható kedvezőbbnek. Egészen különleges helyzetek pedig egyáltalában nem
