Valló István szerk.: Győri Szemle 1. évfolyam 1930.

I. évfolyam. 1-3. szám. 1930. január-március - KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Tolnai Vilmos: Kis János ismeretlen Bánkbán-adomája

68 Tolnai Vilmos: Kis János ismeretlen Bánkbán-adomája. jában (1738) nem találnók így : Getruda és Gédrud, valamint Losontzi István Hármas Kis Tükörének első kiadásában, A' Szent Históriának Summájában (1771) kétszer is Getrudis. A királyné neve különben az egyetlen névmódosítás, melyet Kis János tesz. — A királyné öccse Kisnél Berthold a Morvák! Fejedelmek, D'Líssieuxnél Berthold, prince de Moravie, Kleinnél Berthold, Mähren, Leitholdban Leithold, Mähren. — A zárómondat a „házának" szó betoldásával pontosan a francia-német szöveg fordítása ; D'Ussieux : „J'ai appris, mais trop tard, que l'absence d'un Roi fut toujours funeste à son peuple." Klein (és Leithold) : „Ich lerne nun mehr, aber leider zu spät, dass die Abwessenheit eines Königs allemal schädlich für sein Volk ist." Kis — az egy Getrud nevet kivéve — nem él azzal a szabadsággal, amellyel Cseri Péter 1812-i Ottó jában a magyar történelem adatai szerint módosítja a Klein-féle Bertholdot ; mintha nem is ösmerné ezt a tragikus esetet, melyet valamennyi történetírónk több-kevesebb színnel szokott előadni, pedig a királyné neve mégis arról tanúskodik, hogy ismerte. Talán a sebtében összeállított könyv nem engedett neki elég időt rá. Az összehasonlítás eredménye az, hogy Kis János kezében a Klein-féle szöveg volt, ebből vonta ki és össze a maga adomáját, rövidre fogva az 1217-iki kereszteshadjárat előkészületeit (ezt Leithold teljesen mellőzi), magát az esetet is csak fő vonásaiban adva, bőven kivonatolva a morált, sőt a király szavait szó szerint idézve. Mindenképen érdekes, hogy Kis János Bánkbán-történetét nem a történelemnek Thuróczytól Pethő Gergelyig és Katona István História Critica-jáig gazdag magyar forrásaiból meríti, hanem egy német ritter-román érzékeny-morális szövegének kivonatát ülteti át irodalmunkba. Tolnai Vilmos.