Valló István szerk.: Győri Szemle 1. évfolyam 1930.

I. évfolyam. 1-3. szám. 1930. január-március - KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Petz Lajos: Győr zenei élete a szabadságharc alatt és után

Győr zenei élete a szabadságharc alatt és után.

1

) Hogy hazánknak a negyvenes években lefolyt küzdelmeit és azok hatását zenei életünkre kellőképen értékelhessük, vissza kell idéznünk az akkori idők viszonyait. A Metternich-korszak okozta tespedés reakciójaképen feléledő nemzeti önérzet már kezdette rázni a reá rakott bilincseket. Hiszen még egy ártatlan, politikával nem foglalkozó olvasókör nyitásához is felsőbb engedély kellett.

2

) Már a 30-as években fojtott kezdett lenni a levegő, a lelkes ifjúság minden felhasznált, hazafias érzelmeinek kifejezésére; a pozsonyi fiatalság bő okot talált erre Kölcseynek követi állásáról való lemondása alkalmával. Erről a tüntetésről Pitroff Pál

3

) a Győri Énekes Zeneegylet irattárában másolatban talált irat nyomán közli azt az éneket, mely az egykori másoló szerint „az 1832. és 1833.-iki pozsonyi országgyűlési ifjúság hangulatára vet világot és amelyet abból az alkalomból énekelt, midőn Szatmár megye közönsége a bécsi udvari kancellária korteskedése és vesztegetései folytán szabad szellemű utasításait megváltoztatta, amiért azután követe, Kölcsey Ferenc, az országgyűlés egyik kitűnő vezérférfia, állásáról lemondott". A másolat alatt Kiss Sándor neve volt, mint közlőé aláírva. Az ének magán viseli kora költészetének, de különösen P. Horváth Ádámnak és a népdaloknak hatását. Hangja a győri csatát megelőző hazafias és történeti izü énekeké. Első strófája így szól : Bécs várostól nyugatra, keletre Hidegen fuj a szél, Bánatot hoz a magyar nemzetre, Mert szárnyán felhő kél ; Bécs városa! Hinné-e valaki? Erted beh sok magyar vér omla ki ! Sajnos, ennek a kéziratnak úgy dallama, mint szövege, idők folytán elkallódott. A 48-iki országgyűlésen a lelkek már java-forrongásban voltak. Városunkban az osztrák járomra valló jelvényeket eltávolították, így az újvárosi harmincad- és sóházról a kétfejű sast levették, a fekete-sárga karfákat és őrházat nemzeti szinüre festették 4

) Mindez nagyon békés jellegű volt, amint azt Karády Ferenc levele

5

) akkor megírta, mikor a pozsonyi országgyűlés a sajtószabadságot határozattá emelte. Parázs tüntetésekben sem volt azonban hiány ; Ecker János naplójában leír egyet, mely 1848. III. 13-án esett meg. Este a feldíszített színházban a Négy Haimonfi előadása ; a Rákóczi1

) Szemelvény a szerzőnek „Győr zenei élete 1497—1926" c, művéből. 2

) Ecker naplója, 1847. 3

) Irodalomtörténeti Közlemények. 1926. 240. 1. 4

) „Hazánk". III. 18 5

) Magyarország békés átalakulásának diadala, u. o.