Valló István szerk.: Győri Szemle 1. évfolyam 1930.
I. évfolyam. 1-3. szám. 1930. január-március - Lám Frigyes: Ferdinand Raimund és Győr
A költő emléke sokáig volt eleven Győrött. Halálát itt is megsiratták. A német színészek évenként emlékünnepet rendeztek a színházban. Feltehetjük, hogy ezekkel az emlékünnepélyekkel a mindenkori társulat azoknak az érzelmeknek is kifejezést adott, amelyek különösen a győri hölgyek szivében éltek. Hiszen Raimund a győri hölgyek kedvence volt, már szerencsétlen szerelmei és udvarlásai miatt is. Hány győri matrónának lábbadhatott könnybe a szeme, amikor Raimund meghalt ? A delnőknek eszükbe jutott a sok vidám színházi esten kívül a Brünndl (a mai Kiskút) mellett rendezett majális, ahol a győri új polgárok muzsikája mellett érzelmes valcerben szálltak tova a szŐkefürtű Szép Ferdl karján. „And the tear that we shed, though in secret it rolls, Shall long keep his memory green in our souls." Moore Tamásnak akkor divatban levő versét sok győri hölgyre lehetett alkalmazni. Kár, hogy Ecker Jánosnak azok a naplói, amelyekben Raimunddal foglalkozott, elvesztek, — vagy talán jobb is, hogy elvesztek . . . 1845. szeptember 6. a győri színházban a Raimund emlékünnepen a költőnek azt a mesejátékát adták elő, amelyben a győri reminiszcencia is van. Mint tudjuk, Raimund szerelmi bánatában a Rábába ugrott ; ha ki nem húzzák, meghalt volna. Ismerte a vizbefulás egész technikáját. Nagy Sándor 1 ) doktori értekezésében tárgyalja Raimund győri öngyilkossági történetét s párhuzamba állítja az Alpenkönig Rappelkopfjának haldoklási jelenetével. (II. felv., 7. jelenet.) Ugyanabban a darabban Astragalus, alpesi király, aki felveszi az embergyűlölő külsejét és annak cselekményeit majmolja, hogy tükröt tartson a mizantróp lelke elé, hogy így kigyógyítsa pesszimizmusából, öngyilkosságot tettetve a folyam felé rohan, mig a kórus őt bolondnak dalolja. (III. felvonás, 25—28. jelenetek.) Itt Raimund bírálatot mond az öngyilkosságról s őrültségnek mondja azt. Ez a győri előadás igen rosszul sikerült. A Vaterland cikket írt róla és azt avval vezeti be 2 ) (1845. szept. 9.), hogy Raimund ezelőtt kilenc évvel lett öngyilkos. (1836 szept. 5.) Azért lőtte magát agyon, mert félt a veszettségtől. (T. i. egy kutya marta meg, melyről azt hitte, hogy veszett volt.) De ez nem így van — mondja a cikk. Egy álom birta rá a költőt erre a boldogtalan *) Nagy Sándor : Raimund hazánkban. Bölcsészetdoktori értekezés. Bpest, 1925. Kézirat. — 50 1. 2 ) Das Vaterland. 1845. évf. Nro. 105.
