Valló István szerk.: Győri Szemle 1. évfolyam 1930.
I. évfolyam. 1-3. szám. 1930. január-március - Lám Frigyes: Ferdinand Raimund és Győr
Október 5-én még Kuntz társulata játszott az 1798-ban épült kőszinházunkban, de 23-án már tíz előadás után fizettek Benkéék taksát, — pedig nem játszottak naponként — tehát a németek még jóformán össze sem csomagoltak, a magyarok máris megjöttek. Később az is sűrűn előfordult, hogy egymás előadásait meglátogatták, hogy egymást szereplőkkel kisegítették, sőt, hogy az anyagilag gyengébb társulat felsegélyezésére még jutalomjátékot is rendeztek A kollegiális érzés erősebb volt bennük, mint a nyelvi ellentét, vagy a kenyéririgység, vagy, ami a német színészeknél többnyire meg sem volt, a nemzeti elfogultság. A német színészek, már csak maguk érdekükben is, mindig magyarbarátoknak mutatkoztak. Ha Katona csakugyan tagja volt Benke társulatának, Raimunddal ismerték egymást személyesen Mindkettő disze volt a maga társulatának. Vájjon miről társaloghattak egymással ? Miről tárgyalhatott két költő ? Művészetről, drámairásról. Raimund már akkor is legszívesebben a bécsi vagy osztrák népéletből vett darabokat játszotta és ilyeneknek írásán, osztrák színezetű és levegőjű bohózatokon, tehát hazai tárgyakon törte fejét, míg Katona József még teljesen a külföldi lovagromantika vadvilágában élt és idegen rémdrámák átültetésével bíbelődött. Nem lehetetlen, hogy Katona figyelmét éppen Raimund osztrák Heimatkunst kultusza hivta fel a magyar nemzeti tárgyakra Raimund ösztönzését követhette Katona, amikor hazai tárgy feldolgozásába fogott. Raimund győri emlékeiből merít, amikor Das Mädchen aus der Feenzuelt cimü mesejátékában Bustorius magyar varázslót lépteti fel, aki magyaros németséggel beszél. Mindjárt evvel a kifejezéssel mutatkozik be: Isten úgyse Z 1 ) Másutt pedig Ordeg-et és Bajtars-t említ a rokonszenves boszorkánymester, aki szerint a magyar ember szavatartó : Was Ungar verspricht, das halt er, hat er festes Blut in sich, wie Eisenbad in Mehadia. 2 ) Raimund sok ilyen szép német beszédet hallott Győrött. Bustorius boszorkánymester ékes német nyelvén és ragyogó stílusán maga Hegedűs polgármester is beszélt külföldi potentátokkal, mint pl. a porosz királlyal is, még pedig éppen Raimund idejében, ahogyan ezt Ecker János feljegyzéseiből tudjuk. Ecker igen mulatságos adomát közöl 1815-ből e tört német beszéd illusztrálására. 3 ) : ) U. B. 5. 1. és Castlenél (124. 1.), de így : „Isten utzék." 2 j Castle : 129. 1. — U. B. 11. 1. 3 ) Lám Frigyes: Egy győri polgár a reformkorszakban. 11—12. 1.
