Valló István szerk.: Győri Szemle 1. évfolyam 1930.
I. évfolyam. 1-3. szám. 1930. január-március - Lám Frigyes: Ferdinand Raimund és Győr
magát meggyökéresithetné, mindazért, hogy igy a Theatrumnak Kévánt tzélja legjobban elérődne, mind pedig azért, hogy ennélfogva bátrabban lehetne számot tartani a M. Játékszín kedvellőjinek bizodalmok megnyeréséhez Ha a Tekéntetes Nemes Magistrátus atyai gondoskodását erántam abban a tekéntetben mutatni méltóztatnék, hogy a városi Theatrum elnyerhetése felől bizonyossá tenne és szándékomra tejendő kegyes válaszát kedvezőleg értésemre adatná, annál nagyobb serénységgel fognék feltételem végrehajtásához, bizonyos lévén tapasztalásaim után abban, hogy ezen Ns. Város oly állandó kenyeret és maradandóságot adhat a M. Játékszínnek, melynél bizonyosabbat a Hazában egy város sem adhat. Es most, midőn a Nyelvnek előmozditása annyéra sziveken fekszik az Ország Rendéinek, bizonyosan örömmel fogja venni a M. Theatrum eránt mutatandó pártfogását a Tekéntetes Nemes Magistrátusnak. — Melyet midőn állandó tiszteletem, s háladatosságom kifejezése mellett alázatosan instálnék, örökösen maradok alázatos szolgája — Benke József." Benke levele, valamint az 1811-es specifikáció is, mutatják, hogy Győrött már akkor is a műveltebb lakosság igen tekintélyes része tudott magyarul is, azaz a műveltebb réteg sem volt már csak német anyanyelvű. Hiszen Benke maga is avval kecsegteti magát, hogy egy városban sem tudna, mai nyelven szólva, olyan jó üzleteket csinálni, mint Győrött, ahol már sok hive van a nemzeti nyelv előmozdításának. A magyar színészet első szárnybontásának idején Raimund tanuja lehetett a nemzeti ügy iránti lelkesedésnek. A németek alig távoztak el, máris itt voltak az ünnepelt magyar színészek. Ha még nem ismerték egymást, ilyenkor nyilván összeismerkedtek. A legtöbb magyar színész úgyis német társulatnál kezdte tanulóéveit, volt olyan is, aki ismét visszatért a német múzsához. Olyan is volt, akinek az mindegy volt, hogy magyar vagy német nyelven szerepeljen, csak meg tudjon élni belőle. (Kilényi egyszer magyar, egyszer német igazgató volt, ahogyan az üzlet kivánta.) 1812 ben, közvetlenül a német társulat játéka után, Benke József és Kemény János társasága tartott néhány előadást, számszerint 14-et, amiért 42 frtot fizettek a városi pénztárba. Koltai Virgil szerint Katona József is tagja volt ennek a társulatnak. Koltai egy szinlapról beszél, amelyen álnév alatt a Bánk bán szerzője rejtőzködött, 1 ) ez azonban nem igazolható. % ) Koltai Virgil. I. 59.
