Valló István szerk.: Győri Szemle 1. évfolyam 1930.

I. évfolyam. 9-10. szám. 1930. november-december - Velsz Aladár: Kautz Gyula

len unokája, Somssich Miklósné családi körében, mely őt szeretettel vette körül. Bár magas kort ért el, szivós egészségét a kor alig támadta meg. — Halála váratlanul következett be. A kritikus márciusi hónap csekély hülését súlyos tüdőgyulladássá fokozta, amellyel a 80 éves szervezet már nem tudott megbirkózni s néhány nap múlva meghalt. 1909. március 29-én a rokonságnak, az egyetemnek, a Magyar Tudományos Akadémiának, a politikai és gazdasági élet legkiválóbbjainak gyászoló serege kisérte utolsó útjára nemzetünk nagy halottját. Kautz Gyulában a nemzet egyetemes érdekeit választókerülete helyi érdekével bölcsen összeegyeztetni tudó, nemzetéért és kerületéért önzetlenül és eredményesen dolgozó, képviselői hivatását komoly, szent kötelességnek ismerő olyan ideáiis országgyűlési képviselő eszménye testesült meg, amelyet nem tudnak az emberek értékelni és megbecsülni akkor, amikor megvan, de amely után saját kárukon sem tanulva óhajtoznak akkor, amikor nincs. Neki nem azért kellett a képviselőség, hogy azon keresztül és az által egyéni érvényesülést keressen és találjon, nem azért, hogy neki megélhetést, diszt és fényt adjon, hanem az akkori vezető politikusok és szülővárosának felkérésére vállalta azért, hogy a nehéz időkben Hazájának és városának istenadta tehetségével, ragyogó elméjével, becsületes lelkével ezen a téren is hasznára legyen. Az 1849-re következett abszolutizmus keservei után az alkotmányos magyar élet pirkadását jelentette az a királyi meghívólevél, amely 1865. december 10-re az ország rendéit és képviselőit Pest városába közországgyülésre egybehívta. Győr város polgárságához is megérkezett a meghivó-levél, „hogy a kirendelt helyre és időre az 1848. évi V. t.-c. alapján kihirdetett választórendszabály szerint választandó köveiét béke- és nyugalomszeretŐ alkalmas férfiút kifogás nélkül küldeni" tartozik. A királyi meghívólevél vétele után a győri választópolgároknak is béke- és nyugalomszerető alkalmas férfiút kellett keresni, akit, mint országgyűlési képviselőt, az úgynevezett kis alkotmányozó gyűlésre elküdjenek. Az alkalmas férfiút Kautz Gyula egyetemi tanár személyében találták meg, aki bár idejét legnagyobb részében szülővárosától távol töltötte, szülővárosát már csak szülei és rokonai meglátogatása végett is gyakran felkereste, ügyei iránt állandóan érdeklődött s akinek működését szülővárosa is szeretettel és büszkeséggel figyelte. — A győri képviselőséget a választópolgárok nagy és tekintélyes része Kautz Gyulának ajánlotta fel, aki a képviselőjelöltséget vállalta. 1865. október 30-án délután 4 órakor Budáról Győrbe érkezett és másnap délelőtt a „kereskedelmi gyülde" épületében zsúfolásig megtelt terem közönsége előtt megtartotta programmbeszédét. 1865. november 22-én volt a választás. Három jelölt küzdött a mandátumért. Kautz Gyula, Kozma Imre, a város későbbi pol-