Valló István szerk.: Győri Szemle 1. évfolyam 1930.

I. évfolyam. 9-10. szám. 1930. november-december - Velsz Aladár: Kautz Gyula

az osztrák-magyar bank főkormányzójává, melynek már 1883. óta alkormányzója volt. O volt az első magyar ember, aki ezt a tisztet betöltötte. Különösen Steinbach osztrák pénzügyminiszter, a kiváló jogász és nemzetgazda, kívánta kinevezését. Nagyon örült Kautz annak, hogy Kossuth Lajos is így nyilatkozott egy képviselő előtt, hogy helyes volt őt kinevezni. Ott hagyta tehát a tanári pályát, amelyre oly büszke volt s amelynél magasabb cimet nem ismert. Osztrák-magyar-bankkormányzói működéséről Földes Béla egyetemi tanár (Kautznak előbb tanítványa, majd kartársa, s végül utódja az egyetemi kathedrán) akadémiai emlékbeszédében a követ­kezőket írja : „Mint az osztrák-magyar-bank kormányzója, Kautz új hatás­körbe jutott, bár a bank ügyével már mint alkormányzó meg­ismerkedett és elméletileg többször behatóan foglalkozott bank- és valutakérdésekkel. Talán nem túlzok, ha azt mondom, hogy Kautz mégis ebbe a hivatásba vitt bele legtöbb erélyt és szívósságot A banknál küzdött azon törekvés ellen, mely a magyar hitel­igényeket megszorítani akarja, és többször utal a magyar keres­kedelmi világ teljes megbízhatóságára. A bankjegy magyar szö­vegének és a magyar címernek alkalmazása az ő érdeme, — egy második magyar főtitkár alkalmazása és a hírlapok részesedésének eltörlése az ő intézkedése volt. A magyar második főtitkár a magyar szempont erősebb megvédésére volt hivatva. Legfőbb céljának tekintette, amennyire csak lehet, Magyarország érdekeit megvédeni, a valutarendezés büszke művét megszilárdítani és a magyar kormány által követelt paritást az osztrák érdekkörök, az osztrák sajtó, az osztrák politikusok és publicisták elég szen­vedélyes ellenzése és támadásai dacára keresztülvinni, mi a magyar kormány és különösen az akkori pénzügyminiszter szívóssága mel­lett sikerült is." A bank újjászervezésének befejezése után a magyar pénzügy­miniszter marasztalása ellenére is lemondott állásáról és visszatért Budapestre. Eletének ez utolsó szakaszában különösen az Akadémia ügyei kötötték le figyelmét. Kautz nagyszabású tevékenysége elismerést talált minden kör­ben. 1860-ban az Akadémia levelező taggá választotta. Székét : Az állameszme történeti fejlődésében értékes tanulmányával foglalta el. 1865-ben akadémiai rendes tag lett. Deák Ferenc és Pauler Tivadar ajánlatára. Székfoglalója: Az államadósságügy elmélete 1873—74­ben az egyetem rektorává választották. 1875-ben a Lipót-renddel tüntette ki a király. 1885 ben a nemzetközi statisztikai intézet tiszteleti tagjává választotta 1886-ban az újonnan szervezett főrendi­ház tagjává lett. 1893-ban a király valóságos belső titkos taná­csossá nevezte ki. 1898-ban a Ferenc József-rend nagy keresztjével tüntette ki. 1904-ben a Magyar Tudományos Akadémia másod­elnökévé választotta. Az akadémiának igazgatósági tagja és a nemzetgazdasági bizottságnak elnöke volt.

Next

/
Thumbnails
Contents