Valló István szerk.: Győri Szemle 1. évfolyam 1930.

I. évfolyam. 9-10. szám. 1930. november-december - Velsz Aladár: Kautz Gyula

üdvös, bölcs mérsékletet tanúsító, az összes osztályok egyetemlegességét magába foglaló gazdasági politikáját. Kedvelt irányeszméit és jeligéit is szeretettel veszi Széchenyitől. Örömmel jegyzi fel, hogy Széchenyi is, úgy mint ő, másodelnöke volt a magyar tudományos akadémiának. — Utolsó lehelletéig hű maradt Széchenyi hagyományához és gondolatai mindig visszatérnek hozzá, mint az életét vezető nemtőhöz. 1851-ben külföldről hazatérve, mint a pozsonyi jogakadémia segédtanára, kathedrára lép. 1853. február 26-án, 23 éves korában kapja kinevezését a nagyváradi jogakadémiára az osztrák pénzügyi jog rendkívüli tanárává, 1856. július 5-én rendes tanárrá. Most már a politikai ökonómia és az osztrák pénzügyi jog a tárgya. Ekkor már két könyve hagyta el a sajtót, az egyik : Smith Adám és az újkori nemzetgazdaságtan, a másik : Ausztriai birodalom statisztikája különös tekintettel Magyarországra. Nagyváradon csak 1858-ig maradt. 1858-ban a műegyetemre nevezték ki s itt működött 1863-ig, amikor a budapesti egyetemre a magyar közjog és közigazgatás rendes tanárává hivták meg ; ezt a tanszéket 1868-ban felcserélte a nemzetgazdaság és pénzügytan tanszékével. Itt kezdődik életének legtermékenyebb, legmaradandóbb emlékű működése. Feltárta hallgatói előtt az európai tudomány gazdag kincseit, élénk, meggyőző, élvezetes előadásaival felkeltette hallgatóinak figyelmét az akkor még elhanyagolt államtudományi és nemzetgazdasági problémák iránt, azokkal e tudományt megszerettette, úgy, hogy hallgatói közül az ő lenyűgöző hatása alatt nem egy lett ennek a tudománynak lelkes művelőjévé 1864- ben Schmerling a prágai egyetemen kathedrát kinált Kautz Gyulának, kilátásba helyezvén neki az udvari tanácsosságot is Kautz azonban e fényes ajánlatot, hivatkozva magyar honfiúságára és hazája iránti kötelességeire, megköszönte és visszautasította. 1865- ben, mikor mint Győr országgyűlési képviselője a politikai térre lépett, életének új fejezete kezdődött. 1881-ig volt Győr képviselője, azonban ezen idő alatt is megtartotta egyetemi tanári állását. Bár büszke volt arra, hogy ő az első egyetemi tanár, aki képviselő lett, tanári állásához, tanulmányaihoz mindig szeretettel ragaszkodott s a közgazdasági tudományoknak a hallgatóságával való lelkes közlése mutatta, hogy a tudomány művelése, előadása neki nem hivatal, hanem hivatás, életcél. Atyai szeretettel foglalkozott hallgatóival, útbaigazította, bátorította és buzdította őket. Büszke volt kiválóbb hallgatóira és feljegyzéseiben többször fordul elő különböző jeles tanítványainak névsora. — Mint tanárt, jellemzi Kautzot nagy európai műveltsége, tudásának erős történeti és bölcseleti alapja és a szakirodalomban való bámulatos tájékozottsága. Tanári működését 1892-ig folytatta. 1892. elején a magyar és osztrák kormány együttes felterjesztésére a király kinevezte