Valló István szerk.: Győri Szemle 1. évfolyam 1930.
I. évfolyam. 9-10. szám. 1930. november-december - Gálos Rezső: A két Mozart Győrött
amelyet csupán mint néző látott környezetében, az érsek udvartartásában, ahol neki csak lenézett, majdnem szolgai szerep jutott osztályrészéül. De úgy remélte, hogy a fia majd középpontja lesz egykor ennek a káprázatos fénynek, és nyárspolgári, élelmes gyakorlatiassággal párosította ábrándjait, mikor a kis gyermek nagyszerű tehetsége váratlanul korán megnyilatkozott. Nemcsak hogy gondosan tanította, képezte őt — menüettekre és dalokra — hanem maga írt hangjegyeket néki és mikor Münchenbe, majd Passauba vitte gyermekeit, a kis Nannerlt és még kisebb Wolfgangot első udvari szereplésükre — 1762 októberében — ott szerzett ismeretségeivel, különösen gr. Herbertstein által már bécsi sikerüket is előre elkészítette. Bécs a 18. század nagy szellemi életének fordulójához közeledett. Voltaire eszméi még csak a háttérben settengtek, és bar Martini, II. József egyik mestere, s vele az egész Montesquieu már meggyökerezett az udvarban, az idősebbik Van Swieten ott él Mária Terézia közelében és Lotharingiai Ferenc kíséretében a fölvilágosodás fogékony talajban terjeszkedik : az udvar képe a barocchetto ragyogását tükrözi, Metastasio pásztorjátékainak tapsolnak és a kultúra a kath. restauráció gondolatának egész diadalát ünneplő fényáradatban sugárzik. Hajpor és etikett mögött évszázados fejlődés tradíciói élnek, a fölvilágosodás hívei nyíltan még nem kezdték ki őket. Mint a két nagy eszmevilág ellentéte, thesis és antithesis tetszik meg utóbb Mozart Leopold, a mélyen vallásos apa, és a bár vallásosán nevelt, mégis szabadgondolkodó fiú, a Varázsfuvola és páholydalok szerzője : mindegyik a maga korának neveltje. De mint apa és fiú nagyon szerették egymást, példásan meleg, kölcsönös vonzalom élt bennük és ezeket a kérdéseket nemcsak hogy nem feszegették, nem vitatták, de ezek nem is voltak témáik : és az a bájos két gyermek, akik közül különösen a fiúnak hírével Herbertstein gróf már előre betölti Bécset, apjával még az olaszos (a még osztrák Velencéből és Lombaidiából áramló) barocchettoban élő császárvárosba érkezik meg. A vámmal könnyű szerrel végeznek : Leopold Mozart egyik leveléből (1762. október 16.) tudjuk, hogy a simulékony természetű kis fiú a vámossal jóbarátságba elegyedett : „Volferl spielte ihm auf dem Geigerl ein Menuett, und hiermit waren wir expediert." De útközben Linzben már nagyobb eredményt is ért a kis fiú, bár még nem tudtak róla : a fiatal Pálffy Károly gróf végig hallgatta hangversenyét, ezt a csodálatos élményét elbeszélte Bécsben