Valló István szerk.: Győri Szemle 1. évfolyam 1930.

I. évfolyam. 7-8. szám. 1930. szeptember-október - Pfannl Jenő: Régi ábrák és képek Győr váráról

topográfiájával foglalkozni, csak pár ilyen adattal akarjuk a képek anyagát összevetni. A legfeltűnőbb rajtuk a magas várostorony. Ez a tervek szerint a székesegyháztól délre állt és 1703-ban már nem volt meg. Északról nézve a székesegyház mögött, tőle kissé keletre kellett látszania. A vizi-kapu fölé épített tornyon állott a széljelzo kakas. Ehhez a monda szép gondolatot fűzött : akkor foglalják vissza Győrt a magyarok, ha a kakas megszólal. Ez megragadta a krónikások figyelmét, a rajzolónak fel kellett tűntetnie. Megrajzolják tehát túlméretezve, egy csonka tornyon, pedig Siebmacher egészen helyesen rögzítette meg helyét. Találtunk olyan metszetet is, amelyen a kakas a város tornyán van. A vizi-kapu legtöbbször egyáltalán nincs feltüntetve. Á képeknek célja volt a szövegben közlöttekkel az olvasó szemének is tápot nyújtani. A rajzoló a helyszínen nem volt soha. A kiadó képet kivánt tőle, fantáziája a főbb adatok alapján megteremt egy szépen kiegyensúlyozott festői várat, elhelyezi benne a főbb jellegzetességeket és kész az illusztráció. Ezt aztán másolják, lerajzolják, kiki tudása, lelkiismeretessége, vagy rendelője kívánsága szerint, és vele teljesen ki is elégítik naiv közönségük művészi igényeit. Ennyire szabad értékelni ezeket az illusztrációkat, topográfiai hűséget ne is keressünk bennük. 5. A 18. és a 19. század elejének emlékei. A 18. századból kevés illusztráció maradt ránk. Ennek oka, hogy a győri vár a török kitakarodása után elvesztette jelentőségét, megszűnt elsőrangú vár lenni. Az illusztrációk tárgya már nem világtörténelmi esemény, a békés polgári életet mutatják, vagy az erre vetődő utazók útleírásának illusztrációi. 34. Werner Frigyes Bernát 1748—1758 között beutazta Magyarországot s útjáról négy kötetben számol be. Helyszínén rajzolta le Győrt délnyugatról s ezt J. C. Leopold Javarium. Raab cimmel rézbe véste. A várat délnyugatról ábrázolja, az előtérben szőlőkertekben férfiak és egy nő, a Rába-hidra vezető úton lovas. Az előretolt erődök túlközel jutottak a főfalakhoz. A bástyák sarkain kis tornyok. Újvárosban három torony látható. A leghátulsó valószínűleg az ágostaiak 1705-ben épült temploma, a tornyán nincs kereszt, a bécsi-kapuval szemben álló templom pedig a gr. Zichy Pál által 1638-ban épített katolikus templom, mely a mai zsinagóga helyén állott. A vár topográfiája jó, bár a főbb épületek és tornyok a környezethez viszonyítva túlmagasak. A székesegyház messze van a püspökvártól, melynek tornyán kupolás tető van. A toronysüvegek általában kissé elrajzoltak. A jezsuiták (ma bencések) kettőstornyától keletre a ferencrendi* templom látható, a mai megyeház. A fehérvári-kaputól nyugatra egy torony látszik, rajta kétfejű sas. A tűztorony nem lehet, mert ez csak 1792-ben épült, a rajz pedig legkésőbb 1756 —58 között készült. Azonkívül a torony alacsonyabb is. Villányi is megemlé*