Valló István szerk.: Győri Szemle 1. évfolyam 1930.

I. évfolyam. 7-8. szám. 1930. szeptember-október - Pfannl Jenő: Régi ábrák és képek Győr váráról

kezik e metszet alapján erről a toronyról, a nélkül, hogy közelebbről megjelölné. Szinezett rézkarc, fent lebegő szalagban Javarium. Raab, kétoldalt szárnyas angyalok magyarázó szöveget (1 — H-ig) lebegtetnek. Alul médaillon által szétválasztva, latin és német városleírás. Jelzés : jobbról : /. C. Leopold excud. A. V. F. B. Werner ad vîvum delineavit. Balról: cum privil. Sacrae Caesareae Majestät. Igen értékes illusztrációkat találunk a győri céhleveleken, melyek fejét Győr látképe tölti ki. Győr délről van ábrázolva. Az előtérben hamis perspektívával a külső erődök egy része, topográfiájuk rossz, megbízható alaprajzokkal összhangba nem hozható. A város épületei magasságban túlméretezettek. 35. /. típus: A karmeliták temploma még nincs meg, vagyis 1720 előtti állapot. Az egész kép stilizált csiga- és levél-keretben, alul középen Magyarország koronás kis cimere Véste S. Zeller Pozsonyban. 36. //. típus: A fehérvári-kapu felett tűztorony. A külső erődök csak sematikusan jelölve. A várárokban csak kis érben folyik a Rába vize. A város topográfiája jó, bár az épületek itt is magasba vannak húzva. Az egész kép egyenes vonalú empire-keretben. Fönt a középen Magyarország koronás kis cimere, cser- és babérággal körülvéve. Újra rajzolta Hrusovszky János mérnök 1800-ban, véste Renard János Bécsben. 37. A III. típust Prixner véste. Ezen a legjellegzetesebb ismertető jel, hogy a székesegyház tornya a mai állapotban látható. — Rézkarcok magyar vagy német szöveggel. A főbb épületekről magyarázat. 38. 39. A biedermayer-kor minden bája ömlik el a különféle győri polgári fegyveres alakulatok diplomáin. Az előtérben diadalkapu, vagy oszlopok katonai emblémákkal, előttük az illető alakulat egy tisztje és közembere díszben. A háttér: Győr délnyugatról nézve, a püspökvártól körülbelül a tűztoronyig. HelyszinrajzoJás alapján készült szines, litografált lapok egész ívnagyságban. Topográfiájuk jó, bennük a mult század harmincas éveiből Győr megbízható képét kapjuk. Két változatban ismeretes. Az egyiken a tűztorony irányban a Rába-parton magas fák vannak, mig a másikon a fák alacsonyabbak. 40. Győr képét nyugatról látjuk a Ritter G. kiadásában megjelent levélpapiroson. Jobbról a szinház, előtte széles út vezet a bécsi-kapuhoz. Jól látszik a karmeliták temploma, a tűztorony, a bencések kettős tornya és a székesegyház impozáns épülete. A püspökvár tornyán kúpalakú süveg. Győr ez időben már nem volt vár, a várárok részben betemetve, az előretolt védőművek helyét elfoglalta a múzsák hajléka, nincs már felvonóhíd, a széles úton nem ágyuk dübörögnek, hanem békés polgárok, falusi emberek szekerei közlekednek, a Rába vizén békés csónakázók. 41. Győr falait két finom litográfián látjuk viszont. Mindkettő I. Ferenc József császár bevonulását ábrázolja 1849 július 28.-án. Bachmann-Hartmann B. litográfiája a régi bécsi-vámtól nézve mutatja Győrt. A középen a császár lovagol nagy lovaskisérettel,