Valló István szerk.: Győri Szemle 1. évfolyam 1930.

I. évfolyam. 7-8. szám. 1930. szeptember-október - Pfannl Jenő: Régi ábrák és képek Győr váráról

A Hufnagel-metszet szolgai másolata. mennek a felrobbanó kapun át a várba, hol utcai harc dúl. Délről kétfogatú török szekerek, ezek ponyváin félholddal, melyeket a fehérvári-kapuból kijövő muskétások támadnak meg. A képet két dúccal nyomták, ezek érintkező vonala a nyomat közepén jól látszik. Az alakok túlméretezettek, a lapnak sem történelmi hűsége, sem topográfiája nem helyes. A vár 16.-ik századbeli képét ezek alapján ilyennek vehetjük: Avarba, amelyet a Duna és a Rába vize által táplált vizesárok határolt, két felvonóhíd vezetett; az előreugró magyar-, újés szentdombi-bástya mögött kiemelkedő ágyútelep, cavalier volt. Ezeken állottak a vár legnagyobb ágyúi. A falakon belül földszintes házak, melyek vonalát egy-két torony koronázza. A súlypont északnyugaton van, hol a dombot hatalmas épületek : a püspöki vár, székesegyház koszorúzzák. A Duna vonalán a falakon kivül cölöpsorokkal védett part, hol a szállítóhajók és csónakok kikötnek. Ide vezet a Duna-kapu is. A vár előtere sík, délen mocsár. A Rába—Rábca szögletében az előváros, melyet nyugatra cölöppalánk zár le. A szigeten téglaégető-kemencék. A Duna balpartján, Győrtől északra, ugyancsak cölöpökkel védett két kisebb település, a mai Révfalu és Pataháza. Maradt ránk még néhány ez korszakot ábrázoló metszet ; ezek azonban olyan kezdetlegesek és képzeletiek, hogy csak mint emlékeknek van jelentőségük, hű kép megalkotására nem alkalmasak, topográfiailag értéktelenek. Ilyenek : 6. a Raab cimü rézkarc, amelyből két típust ismerünk. Az egyik felírása is csak Raab, mig a másiké Raab verloren in A

0 1594, A

0 1599 vieder erobert.