Valló István szerk.: Győri Szemle 1. évfolyam 1930.

I. évfolyam. 7-8. szám. 1930. szeptember-október - Pfannl Jenő: Régi ábrák és képek Győr váráról

A vár környékén élénk katonai élet, vágtázó lovasok, fegyveres landsknechtek, négyesfogatú szállítókocsik. A vár alaprajza helytelen. A bástyák a vár területéhez arányítva túlméretezettek. Az épületek teljesen sematikusak, látszik, hogy a véső csak egy város képét akarta adni, minden topográfiai hűség nélkül. Maga a metszet technikailag tökéletes, tiszta és finom munka. Az alakok jók. A jobb alsó sarokban bekerítve jelmagyarázat : A. Weiszenburger Thor, C. Wasser Thor, D. Ungarisch pastey, F. Heiligenherger pastey. A D) alatti magyarázat helytelen, mert az új-bástyát jelöli meg mint magyar-bástyát. 7. A Vahre Contrafactur der Vestung Rab cimü rézmetszet Győrt délről ábrázolja. A bástyákon ágyúk sánckosarakkal. A bécsihídja fel van vonva, a fehérvári-kapué nem. Az épületek ábrázolása és elosztása egyszerű térkitöltés, topográfiai hűség nélkül. A vizi-kapú tornyán a kakas. A Rába- és az új-bástya mögött földhányás, az előbbin két, az utóbbin egy ágyú. Ezzel az itt lévő cavaliereket akarták ábrázolni. A vár főterén sűrű lándzás lovas csapat nagy András-keresztes zászlóval. Leírás : Felül külön keretben a metszet címe, jobb alsó sarokban A—H-ig németszövegű magyarázat. Anonym. 8. Raab cimü rézmetszet Győrvárát elnagyolt, helytelen sematikus alakban adja délről nézve. Topografice értéktelen. A városon belül a Duna-bástyánál Raab a balfelső sarokban p. 208. Anonym. A várért folytatott harcok jelentőségére vall a számos csatakép, melynek tárgya Győr. Felsorolásunkban eltértünk az időrendi beosztástól, mert a fősúlyt a metszet topográfiai értékére helyezzük, így elsőkül az Ortelius-krónikában megjelent Siebmachermetszeteket említjük. Siebmacher János rézmetsző Nürnbergben működött. Meghalt 1611-ben. O véste a híres címeres könyvet, melyben több mint 3000 cimerrajz van. Főbb művei a 12 hónap, 10 vadászjelenet, 7 lap katona, 12 lap gyümölcs-ábrázolás, 41 lapon diszítmények Ducerceau után, valamint csataképek, családfák és tájképek. Csataképeink, melyekhez a mi két lapunk is tartozik, nem helyszíni felvétel az alapja, leírás, utazók és szemtanuk elbeszélései után dolgozott nürnbergi műhelyében, így műveinek topográfiai megbízhatósága csak alacsonyrangú, de technikai kivitelük kiváló : metszete mint rajz gondos, figyelmes művészi készségek eredménye. A jól megmunkált rézlemezre tiszta, hajszálfinom vonalakat varázsolt. (Kremmer.) 9. Egyik képe a török ostromát ábrázolja 1594-ben a császári táborból, tehát északról nézve. Az előtérben lévő sátortáborból hajóhid vezet Győrbe, a vizikapuhoz. A bécsi-kapu hídja felvonva, a fehérvári-kapu hidja előtt megszállott sánc, melyet a török megtámad. A külváros házai égnek. A vár faláról ágyúzzák a keleti oldalon tüzelő török tüzérséget. Győrtől délre török sátortábor. A Dunán, Győrtől keletre vert hajóhídon, csó-