Valló István szerk.: Győri Szemle 1. évfolyam 1930.
I. évfolyam. 7-8. szám. 1930. szeptember-október - Pfannl Jenő: Régi ábrák és képek Győr váráról
ban, Nürnbergben, Lipcsében és Amszterdamban jelent meg, s egyesek jónéhány kiadást értek meg. Más nyelvekre is lefordították őket, a képeket lemásolták, átvésték s gyakran a forrásmunkából részleteket elhagytak, vagy önkényesen hozzárajzoltak, általában tudvalevőleg a szellemi plágiummal nem sokat törődtek. Vannak olyan ábrázolások is, amelyek teljesen képzeletből készültek, mások csak a főbb topográfiai vonásaikkal egyeznek. Csak kevés 16.—17. századbeli metszet készült a helyszínén; a legtöbb leírás, elbeszélés nyomán készült, megbízhatatlan munka. Győrvár ábrázolásánál erre különösen jellegzetes példákat találunk. Nagyon kevés az önálló röplapok száma. Magát az anyagot két csoportra osztottuk. Az első csoportba az alaprajzokat soroztuk. Ezek természetüknél fogva a legpontosabbak, de csak magukra a várfalakra vonatkoznak. A vár magva, a város, ritkán van a rajzon, csak néhány perspektivikusan rajzolt főbb épület. A második csoportot a perspektivikus ábrázolások fogják alkotni. Ez a legnagyobb csoport, anyaga megbízhatóság szempontjából a két véglet között van. Röviden megemlékezünk még oly képekről is, melyeken Győr vára mint háttér szerepel, vagy nem főtárgya a képnek, jelentősége csak annyi, hogy a főtárgy összefüggését, hovatartozását, helyszínét jelezze. Ezek topográfiai megbízhatósága rendszerint jó. Éles határvonalat egyik csoport között sem vonhatunk. A kifejezetten alaprajzok lassan átmennek a perspektivikus ábrázolásokba, a legrégibb alaprajzokon találunk egyes épületeket, naiv elgondolással, oldalnézetben is. A 16.—17. század várábrázolásai az orthogonális ábrázolás ú. n. cavalierperspektivájában készültek : ez, mint a neve is mutatja, bizonyosfokú felül nézetet ad. Több mü megemlékszik az alaprajzról, melyet mi a perspektivikus ábrázolások csoportjában ismertetünk. Itt még felsoroljuk Győr régi elnevezéseit, neveit, melyek az illusztrációkon szerepelnek. Ezek : latinul Iaurinum, lavera, Iarium, Iaverinum, Javarium, ebből az olasz Iavarin, Gioverino, Giaverino, Giavarino. Németül Rab, Rahb, Raab. Magyar nevü képeket Győr váráról csak a 18. századtól kezdve ismerünk. 1 ) *) Jelen tanulmánynál forrásmunkáink : Villányi Szaniszló : Győrvár és város a X VI—XVII. században. 1882. -- Szávay Gyula: Győr. 1896. — Mohi Antal dr. : Győr eleste és visszavétele. 1913. — Kremmer Dezső: Pest-Budát ábrázoló német metszetek. 1923. — Eperjessy Kálmán : Kéziratos térképek Magyarországról a bécsi levéltárakban. 1928. — Győri Kalauz. 1930. — Felhasználtuk még a Nemzeti Múzeum, a győri városi levéltár, a győri bencés múzeum, a bécsi Albertina és a magángyűjtők birtokában lévő anyagot.
