Valló István szerk.: Győri Szemle 1. évfolyam 1930.

I. évfolyam. 4-6. szám. 1930. április-június - KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Jankó László: Rómer Flóris egy régi közléséhez (1861)

Rómer Flóris egy régi közléséhez. (1861.) A Győri Történelmi és Régészeti Füzetekben (1861. 286. 1.) Rómer Flóris arról közöl hírt, hogy Győrött a Városház-utca 423. sz. ház udvarán kőkoporsót találtak. A kőkoporsó, amelyet Rómer a Kr. u. 4. századból valónak tart, az udvarnak abból a szögletéből került elő, amelyet a Harangöntő-utcába vezető szűk köz magával az egyenközű kis közzel alkot. A Városház-utca 423. sz. háznak, akkor Takács András sütőmesteré, (ma Rákóczi utca 24. sz., Jenéi Alajos pékmester tulajdona) keleti oldalán — elzárva — most is megvan az ejmlített „egyenközű kis köz", amely az egykori Harangöntő-, ma Ujkapuutcával csakugyan párhuzamos, majd derékszögben megtörve keletnek fordul, s mint akkor Felső-Harangöntő-köz (valamikor Szemétköz) az akkori Harangöntő-utcába vezetett. Most el van zárva ez is. Rómer leírása alapján elég pontosan megállapíthatjuk a helyet, ahonnan a kőkoporsó előkerülhetett. A jó 3 méter szélességű „egyenközű kis közön" közvetlenül innen, tehát Jenéi Alajos házának keleti oldalfala mellett, befelé haladva, a Rákóczi-utcától 12 méternyire lehetett az udvar földjében a kőkoporsó, amelyről Rómer híradása szól. Ez az udvar-szöglet utóbb már beépült, mögötte most a városnak egy egészen kicsiny üres telke van, amelyről a házat elhordták. Jelen soraimmal Rómer Flóris közlését óhajtom kiegészíteni. Rómer az idézett közlemény végén ezt írja: „Említésre méltónak találjuk még azon ezüstgyürüt, mely emez udvarban felásatván MB betűt és nemes címert mutat Az alul körivü paizsban áll háromágú korona fölött jobbra irányzott, lobogót tartó vértezett kar. A sisak fölött pedig szinte azon kar görbített kardot tartva. Ezen jelekből reá lehet talán idővel jőni e gyűrű birtokosára is." Csakugyan módunkban van a tulajdonos nevét megállapítani. A gyűrű a győrvármegyei Börcsy-család címerét mutatja. Az MB betűk = Michael Börcsy, azaz a gyűrű birtokosa, helyesebben mondva első tulajdonosa Börcsy Mihály volt. A Börcsy-család nevét a győrvármegyei, tó-sziget-csilizközi járásnak Börcs nevű községétől nyerte. A családnak egyik tagja, Mihály, 1718 október 15 én felségfolyamodványt ad be, amelyben nemességet és a kérvényben megfestett címer engedélyezését kéri. A folyamodvány a szokott rövidítések feloldásával szó szerint a következő : Sacratissima Caesarea Regiaque Maiestas, Domine Domine Clementissime. Cum ea sit Maiestatis Vestrae Serenissimae innata Clementia et Benignitas, ut Universos fidèles suos Subditos de Augustissima sua Domo Austriaca bene meritos, plus quam Paterno amore complecti, eosdemque Regali sua munificentia etiam ad ulteriora Maiestati Vestrae Serenissimae, ac Christianae Reipublicae demisse praestanda Servitia ferventiores reddere consveverit.