Valló István szerk.: Győri Szemle 1. évfolyam 1930.

I. évfolyam. 1-3. szám. 1930. január-március - ADATTÁR - Lovas Elemér: Győr város és Győr vármegye feliratos és domborműves római emlékei. (Első közlemény)

100 Lovas Elemér: harcoló katonát, illetve Bellerophon és a Chimaira küzdelmét, a középső Nike koszorus-pálmás képét mutatja. A két alsó lemez 9*7 cm széles, teljesen egyforma négy képpel díszített. E képek jelenetei a dionysosi tárgykörben mozognak, illetve egy jelenet Marsot és Vénust ábrázolja. A lemezek közül a felső és középső RFM., az alsó NM. Ismertetése az Arch Ért. 1927. 204—209. 11. ábrákkal. 4. Muzsaképes scrinium-lemezek Lelőhelyük szintén Kisárpás. A nevekkel ellátott ábrázolások más leletekből is ismertek. Vétel és ajándék utján több darabra törve NM Ism. Arch Ert. 1907. 202—204. 11. ábrákkal. 5. Bacchicus menetet ábrázoló scrinium-lemez. Lelőhelye Kisárpás ; 1926-ban, az előbbiekkel együtt került elő. Az ábrázolás, egységes képmezőben, művészi kivitelű s eddig nem ismert menetet ábrázol. Dr. Porsch József tb. főbíró ajándékából NM. Még nincs ismertetve. 6—7. Scrinium-lemezek. Kisárpáson 1926-ban kerültek elő. Egyik NM dr. Porsch József ajándéka, másik, nagyon egyszerű, dr. Porsch József gyűjteményében. Nincsenek ismertetve. 8—11. Négy oltárkő 1570 táján Hieronymus Beck von Leopoldsdorfnak, az ebreichsdorfi vár humanista műveltségű urának gyűjteményébe került. Ekkor folyt a győri vár építése és az előkerülő római emlékek nemcsak a tudósok, hanem a hadvezérek, humanista főurak figyelmét is magukra hívták Wolfgang Lazius szakértelemmel járkált közöttük, gyűjtötte a régi emlékeket s az ő gyűjteménye is Beck Jeromos várába, Ebreichsdorfba került. Ily módon került négy római oltárkő Ebreichsdorfba. Némelyik feliratos követ a várfalba építették, másik a parkban állott. Ez utóbbiak ott újra föld alá kerültek úgy, hogy újra kellett felfedezni őket. A négy oltár győri származását Mommsen már megállapította, de kétséget kizáróan csak Kubitschek Vilmos dr. bécsi professzor bizonyította be. (Anzeiger der Akad. der Wissenschaften in Wien, philos. — hist. Klasse, Jg. 1927. Nr. V. 24. s köv. 11.) Kubitschek egy ideig arra gondolt, hogy ezen oltárkövek a káptalandombon álló római vár szentélyének romjaiból kerülhettek elő, de az Opitz-utcából való hasonló oltárkövek előkerülése nyilvánvalóvá tette, hogy már a rómaiak uralma idején sírkamra építésére felhasználtak oltárköveket. így tehát az oltárkövek pontos lelőhelye homályban maradt. C. I. L. III. kötetében 4359—4362. sz. Kubitschek is közli őket idézett felolvasásában. 12—15. Négy sirkő. Négy sirkő is került Győrből Ebreichsdorfba. Ezekre vonatkozóan ugyan nincs még olyan alapos bizonyíték, mégis győrieknek kell lenniök. Győri származásukat Mommsen nem hirdette alaptalanul Alapos kutatás legfelebb annyi változást hozhat, hogy Győr közvetlen környékét állapítja meg lelőhelynek. E sírkövek felirata a C I. L. 4368, 4371—72, 4376. sz. alatt található.