Valló István szerk.: Győri Szemle 1. évfolyam 1930.
I. évfolyam. 1-3. szám. 1930. január-március - ADATTÁR - Lovas Elemér: Győr város és Győr vármegye feliratos és domborműves római emlékei. (Első közlemény)
16. Bőnyi oltárkő. Mezerzius (de Megeriche), kolozsi főesperes, 1516 ban készült munkájában egy oltárkövet említ, melyet a bőnyi földeken látott. Ez a kő kb. hatvan évvel ezelőtt az Olaszrét nevű bönyi dűlőben újra napfényre került és onnan RFM. ba. A négyszögű oszlophoz hasonló oltárkő 123 cm magas; lábmérete 57 X 49 cm, fejmérete 53 X 45 cm. Feliratos mezeje 51 cm magas. A C. I. L. 4363. sz. alatt először hibásan közölte szövegét, 11079. sz. alatt helyesbítette a hibát. Ritterling és Kubitschek, nem ismerve a kő leletkörülményeit, a lelőhely kérdését feleslegesen feszegetik. 1 ) 17. A győri Victoria-oltár a Székesegyház Duna felé néző oldalán egy pillérbe van beépítve Ez a legrégebben ismert győri feliratos kő. Apianus Péter I Mátyás király korában egy győri polgár házában találta (ezen adat helyességét ellenőrizni nem tudtam), másik kortárs (Mommsen Antiquusa) 1493 előtt a székesegyház sarkán állónak mondja, de Joh. Mezerzius már mai helyén látta 1500 táján s teljes szövegét is közlik. így tehát már a 15. század végén beépítették a székesegyház pillérébe. Elesnek tehát mindazon kombinációk, melyek lelőhelyül Brigetiot vagy a káptalandombi római vár szentélyét olyan értelemben emlegetik, hogy a székesegyház középkori építésekor építőanyagként Oszőnyből hozták, vagy az alapásásnál a helyszínen kiásva rögtön felhasználták. (L. Kubitschek i. m. 26 stb. 11.) A C. I. L. 4364. és 11082 sz. alatt közli szövegét. Közli Kubitschek is és az első lap utolsó sorában levő PP DD betűket Primus Pilus Dono Dédit szöveggel adja vissza, viszont Apro nevét Asprora. rontja. Az oltár felavatása 207. jun. 9-én történt Betűi ma fekete festékkel vannak kifestve ; ez, bár nagy tévedést nem eredményez, merész munka volt. Önkényes csak a szóválasztó pontok kitétele; e pontok helyén nem találunk a kövön megfelelő vésést. 18. Latinianus oltárt állított a császár numenjének a II. sz. elején 1827-ben a Baross út és Arany János-utca kereszteződése táján ásták ki a földből. Czech János saját kertjébe vitette (Fácánkert, az Andrássy út és Opitz-utca sarkának márványtáblás háztelkén) és közölte is „A M Tud. Társ. Evkönyvei"-nek I. évf. 332. lapján. A C. I L 4365. sz. alatt hozza. Sajnos, ma ez a kő is lappang mindazon római kövekkel együtt, — kettőt kivéve — melyek a Fácánkertbe kerültek Nem onnan tűntek el, hanem a mult század közepe után a nádorvárosi városmajorból. 1865 táján Győr város felajánlotta e köveket a N. M.-nak, de még 1868-ban is Győrött voltak. Ekkor Rómer Flóris azt ajánlotta, hogy építsék be őket a jogakadémia épületébe (Megyeház-utca, a mai.All. Polg Leányiskola helyén), de ez sem történt meg. Ugy látez-ilt, hogy a későbbi évek folyamán sem vitték el őket Győrből* ^fe mai hel " ismeretlen. 1/ 19. Egy Hadrianus-oltár a 16. sz. derekán a ss főoltára mellett volt látható. W. Lazius fentartottj£
